A transzparens olimpiai pályázat adatait pénzért adná ki a szervezőcég, ennél sokkal nagyobb pofátlanságot nehéz elképzelni.
Magyarországon egyvalami nagyon-nagyon jó: az embert ritkán éri csalódás. A politikus hazudik, a közpénzt meg el akarják rejteni a kíváncsi szemek elől, hogy két példát említsek.
Szóval itt van az olimpiai pályázat, amiről azt mondják, rettentően jó nekünk, mert az olimpia jó. Az olimpia jó, értem?... Népszavazni nem is kell, mert hogy választott szervek döntöttek róla. Én ugyan Fürjes Balázsra soha, sehol nem szavaztam, de mindegy, meghajlok az érvek előtt. És persze, minek is kötözködni, ha minden adat nyilvános, láthatjuk, ki, mikor, hol és mire verte el a pénzeket.
És itt jön egy nagy "ha". Mert szemmel láthatóan már az előkészítési munkálatok költekezései esetében sem sietnek elmondani, mire költenek. Ízlelgessük: tízmilliárdos nagyságrendben mennek a pénzek már a pályázati szakaszban is. Egy kapavágást se tettünk, de dől a lé. Hogy kinek, az titkos. Naná, hogy titkos, a megvalósíthatósági tanulmány is az volt, egy szűkített összefoglaló alapján döntött úgy az általunk választott testület, olimpia kell Budapestre.
Vajon milyen lenne, ha építkezés előtt csak a tervek tíz százalékát láthatnánk? És ha mondjuk a végére a duplájára nőnének a költségek, nekünk tapsolni kellene hozná? És az milyen lenne, hogy ha minden számlát látni szeretnénk, azt mondaná kivitelező, úgy mondja el nekem, mire megy a pénzem, ha külön fizetek még ezért is?
Mert az olimpiai pályázatnál valami ilyesmi van. Amikor a sajtó adatot igényel, van képük pénzt kérni érte. Bíróságnak kell kimondani a nyilvánvalót: közpénz, közérdekű adat, tehát ingyen ki kell adni. Az idő meg persze megy. No meg a költekezés. Előkészítő tanulmányokra, jogi tanácsadásra. És persze PR-ra, kommunikációra. Pedig minek meggyőzni minket, ha népszavazás nincs, és a választott testületek nálunk sokkal okosabb tagjai már úgyis döntöttek? Ennél feleslegesebb kiadást el se tudok képzelni.
Nem is csodálom a titkolózást. Ám a szomorú nem az, hogy így költik a pénzt. És nem is az, hogy pofátlan módon kezelik az adatokat. A tragikus az, hogy miután kiderül ez-az, nem megy oda tünteni pár tízezer ember a szép bérelt irodaház elé, hogy menjen a francba mindenki, aki részt vesz ebben a pénzszórásban. Morog az ember egy kicsit, aztán elhallgat. Mert nagyot koppan. Mert tudjuk, itt mindent meg lehet tenni. Mert egy normális országban, miután a bíróság kimondja, nem árulhatod pénzért a közérdekű adatokat, a szervezet vezetője elnézést kér és lemond. Nálunk meg fizetésemelést kér a megnövekedett stressz miatt. És kap is.
Persze ez a felfogás tökéletesen illik a korrupt olimpiarendezési kavarásokhoz. Azt kell mondjam, tényleg Magyarország az ideális helyszíne az olimpiának, minden adott a lenyúláshoz kicsiben és nagyban, nemzeti és nemzetközi szinten. Azt hiszem, menthetetlenül Budapesté lesz a rendezési jog- nincs az a tolvaj NOB-tag, aki nem ismerné fel a hazánkban meglevő korrupciós potenciált.
Készüljünk fel tehát a legrosszabbra...