Az új megszorításokkal az a legnagyobb gond, ahogy születnek: a semmiből, kapkodva, pillanatok alatt.
Két komoly megszorító intézkedés borzolja a kedélyeket az utóbbi néhány napban: a KATA mint adómen olyan mértékű átírása, ami gyakorlatilag a megszüntetését jelenti, illetve a rezsicsökkentés részletes megszüntetése- magyarul rezsiemelés.
Abba kár is belemenni, hogy sokan mondták a választások előtt, az ország gyenge gazdasági helyzete, a romló külső körülmények plusz az esztelen választás előtti osztogatás nem hozhat mást, csak megszorításokat. Örüljön az, akinek igaza lett? Aligha van aki felhőtlenül boldog! Elnyerte mindenki az ostobaság következményeit, akár kormányzati szereplő, akár választó.
Azaz álljunk meg egy pillanatra, mert természetesen a kormányzatban ülőket nem kell annyira sajnálni, egyből csinos fizetésemeléssel indult az új ciklus a számukra. Ami jár az jár a kimagaslóan eredményes munkáért! Természetesen az eredményességet nem a gazdaság helyzetében mérik, hanem a parlamenti helyek számában, és ebben a tekintetben túl is teljesítettek. A másik pedig kit érdekel?...
Hát, maximum csak minket. A kisember néz, hogy a mindenfélét magyarázó érdekképviselő, Parragh hogy harcolt a sokak számára jó lehetőséget nyújtó KATA ellen. Akinek így védik az érdekeit, annak ellenség már nem is kell, mondhatnánk. Az nyilvánvaló hazugság, hogy iszonyú mennyiségű katás vállalkozó csak az alkalmazotti jogviszony helyett választotta. A félállásúaknak például már volt főállása, amellett nehéz. De rajtuk kívül is rengeteg olyan katázó volt, akik nyilvánvalóan nem egy nagy cégnek dolgoztak: fodrászok, idegenvezetők, ügyvédek, stb.
A csúsztatásokkal egyszerűen csak azt leplezik, hogy kell a pénz, kell az adóbevétel. Persze, ilyet ez a kormány soha nem mond ki, de ettől még tény. A csalókat utol lehetett volna érni, de senki nem kapkodott ezért a lehetőségért. Inkább jött a beszántás, egyetlen nap alatt(!), alig másfél hónapot adva nyár közepén az átállásra, mindennek az újragondolására. Agyrém, értelmezhetetlen, elfogadhatatlan. Társadalmi egyeztetés? Ugyan már.
Ha pedig igaz is lenne, hogy itt mindenki adócsaló: erre idén májusban jöttek rá az egy évtizede létező adóformánál? Ha tudták mondjuk évek óta -és erre utal, milyen gyorsan és drasztikusan írták át a szabályokat- akkor nem módosított még idejében, az rengeteg pénzt hagyott veszni a költségvetésnek, azaz bűncselekményt követett el? De itt csak az a bűn, ha pár szavazattal kevesebb érkezik, tehát ezt a szigorítást is meg kellett hagyni a választások utánra- akkor viszont napok alatt lezavarták.
Azt pedig még a választás után közvetlenül is leszögezte a miniszterelnök, hogy megszorítás nem lesz, azaz a rezsicsökkentés érinthetetlen. Hány hónap telt el? Kettő, három, és itt vagyunk? Itt is a bizonytalanság biztos csak. Tudjuk, hogy valakiknek valamilyen árak valamilyen irdatlan mértékben emelkedni fognak- szűk két hét múlva! De hogy pontosan hol lesznek meghúzva a határok, milyen könnyítések lesznek, mennyi is lesz az annyi, hogy felkészüljünk, takarékoskodjunk...
A választások óta eltelt nagyjából negyedév, és ha hozzávesszük az elértéktelenedő forintot, az egekbe szálló kamatokat, elég borús összképet kapunk. Nem háborús infláció van itt, hanem békeidős hülyeség, ami mindent feláldoz a hatalom oltárás, a hatalom megszerzéséért, majd utána kamatostul kéri vissza. És ez sokaknak fájni fog, ráadásul sokkszerűen. Szeptember-oktbóertől mondjuk egy vidéken, nem túl energiatakarékos házban élő egykori katás vállalkozó vakargathatja majd a fejét. És ha egyszer vége lesz a kamatstopnak, törlesztési moratóriumnak, sokak számára az a világ vége is lesz.
Pár hét, és itt tartunk. És ismétlem, ezt látni nem öröm, mert -ki hinné- engem is érint az, ahogy összeomlik Magyarország gazdaságilag. Persze csak úgy, mert a kormány stabilan áll a helyén, a bionikus szavazógépek működnek, a propaganda is dübörög. Minden a legnagyobb rendben, addig, amíg oda tartozol. A többiek meg? Hát ők csak négy évente számítanak.