Nehéz napirendre térni afelett, hogy egy püspök szerint bűnös aki részt vesz a lombikprogamban.
Milyen furcsa a világ! Van egy külföldről irányított, roppant befolyásos szervezet, aminek egyik magyar képviselője veszi magának a bátorságot, hogy rendes, magyar embereket vádoljon meg azzal, bűnt követnek el. És a kormány egy képviselője erre azt mondja, ez így rendben van, mert fontos a vita, a párbeszéd. Pedig akár tele is plakátolhatnák az utcákat azzal, hogy EZ FELHÁBORÍTÓ!
Úgy látszik, minisztereinknek kettős mércéje van. Igaz, a külföldi hátteret ezúttal nem Soros, hanem a Vatikán jelenti, s a szervezet sem valami gyüttment civil, hanem egy jóval vagyonosabb és több pénzt kapó társaság, a katolikus egyház. És ha róluk van szó, akkor belefér az is, hogy sértegessék a gyermekre nagyon vágyó párokat, akik utolsó esélyként lombikprogramban vesznek részt. Azt hiszi bárki, ez nekik egy jó buli, viccből, balhénól vállalják be?
Első gondolatom az volt, honnan veszi magának a bátorságot ez a Veres András nevű ember, hogy ilyen baromságokat böfögjön bele a világba? Kinek képzeli magát? Már ekkora a papok befolyása Magyarországon, hogy bátran bevállal ilyen disznóságot? Ennek a püspöknek üzenem, hogy a katolikus egyház nevében követtek el pár, a lombikprogramnál jelentősebb bűnt a történelemben, szóval szégyellje el magát, de nagyon.
A bűnben fogant lombikbébi akkor nyilván meg sem keresztelhető, s Krisztus kiköp, ha egy ilyen jön vele szemben? Veres meg talán szentté avattatná magát, azért híreszteli, elbeszélget a gyerekre vágyókkal és máris jön az utód. Vajon mi a titka, trükkje? Én meg azt mondom, ha van Isten, akkor Veressel fog elbeszélgetni az ilyen kijelentéseiről a maga idején. Semmiféle-fajta katolikus fejes nem ér többet, mint egy akárhogy fogant gyermek. S nem bűnösebb annál újszülöttként, mint ahogy szülei sem azok.
Az ilyen elítélő kijelentések ugyan miben különböznek az uszító muszlim hitszónokok megbélyegzéseitől? És vajon Veres katolikus röntgenszeme egyből kiszúrja a templomban az ilyen eleve bűnben fogant gyermekeket, s kizavarja őket a templomból? Vajon mit mond a következő alkalommal a megyéspüspök, állítsák elé a gonosz, bűnös "lombikszülőket", s majd ítél felettük? Most azt mondod, ilyenről szó sem volt. Kérdem én: és nem ez a logikus továbblépés?
Novák Katalin államtitkár elmondta, a kormány továbbra is támogatja a lombikprogramot, azt fontosnak tartja, és az ebben résztvevő párokat nem lehet elítélni. Szerintem ez utóbbi minden tisztességes, normális gondolkodású ember számára nyilvánvaló, ezért fontos éppenséggel az lett volna, hogy Veres püspököt ítélje el az államtitkár.
Balog Zoltán pedig, aki megerősítette, örül a lombikprogramban született gyermekeknek, egyenesen üdvözli és fontosnak tartja, hogy "az értékközösségek, közülük az egyházak részt vesznek a közéleti gondolkodásban és nyíltan képviselik saját álláspontjukat". Szóval Balog miniszter a magyar emberek egy jól körülhatárolható csoportját megbélyegző, külföldről irányított szervezetet képviselő ember ilyesfajta véleményalkotásának tapsikol. Pedig ehelyett felszólíthatták volna bocsánatkérésre, mint oly sok más embert szoktak.
Érdekes módon nem mindig ennyire nyitott a vitákra és a véleményekre sem ez a Balog nevű ember, sem a kormányban ülő cimborái. Nem mondom, hogy meglep, de azt gondolom, volna egy határ, amit még a kormányzathoz törleszkedő papságnak sem volna szabad átlépni. Vagy ha megteszik, akkor azért nyilvánítsuk ki, ez elfogadhatatlan.
De nálunk ez most éppen belefér. Nyíltan lehet sértegetni olyan embereket, akik rengeteg küzdelem után, sok fájdalommal a hátuk mögött ezt az egyáltalán nem kellemes beavatkozást is vállalják, mert családot akarnak. Vagyis inkább Családot, így, nagybetűvel. Sem a püspök, sem az őt egyértelműen el nem igazító miniszter nem ítélheti meg azt, amit átéltek. Tudjuk jól a történelemből, nem kell istenfélő embernek lenni ahhoz, hogy valaki pozíciót érjen el akármilyen egyházban, álszent, hataloméhes, törtető figurák sokasága jutott egészen magasra.
Látjuk, hogy ezek a díszkeresztények most is ott vannak, s helyzetükből adódóan úgy érzik, ítélkezhetnek is. Hát jó lesz, ha eszükbe vésik, mert egyszer még megtapasztalhatják: ez nem az ő dolguk. Talán a megfelelő időben ráébrednek majd...