Személyes közügyek

Kamu képpel riogatni migránsok ellen, egy elvileg vezető portálon? Ez most komoly?

És akkor csak kinéz az ember a fejéből, hol tartunk most? Azt gondolom, tudjuk mind, vannak szemétgyűjtő oldalai a netnek, ahol lájkért minden közönségvonzó marhaságot leközölnek. Na meg vannak azok a bajkeverő oldalak, ahol mindenféle hangulatkeltő dolgot írogatnak, nem törődve azzal, hogy semmi nem igaz az állításokból. (Legyünk korrektek, és jegyezzük meg, ilyenből akad bal- és jobboldali.) És akkor még a vicces álhírgyárakat nem is említettük.

De volt egy szint valahol, egy vonal, amit nem lépett át lefelé egy magára valamit adó kiadvány. Például nem közöltek le egy képet, amit korábban uszító oldalacskák osztottak meg, forrás és hiteles magyarázat nélkül. És egy használható újságban nyilván a cikkeknek van szerzője is. Mert aki írta, vállalta a nevét, ha már fizetést kap, afféle igazi sajtóipari hivatásos.

Miközben az Origo rendszeresen Soros-blogjaként hivatkozik a 444-re, a ciki az, hogy blogszerűen, azaz borzalmas hibákkal terhelt, hülyeségeket terjesztő, hivatkozások nélküli, nem aláírt cikkek bizony az előbbin jelennek meg. (Nagyjából úgy, mint például jelen blogon, de hát ezt hadd ne mérjem már egy sokmilliós olvasottságú, fizetett stábbal dolgozó, rengeteg pénzt termelő portálhoz.)

És most, amikor a németországi migránsügyek kapcsán megjelenik egy cikk, aminek a képei baromira másként készültek, és a fentebbi írás, ami a párizsi metróban vizelő migráns miatti felháborodásról szól, konkrétan lefagytam. Aki figyelmesen nézi, a "párizsi" metróban egy New York-térképet lát a falon. A kép már több éves, és először persze New Yorkról szólt, de azóta már megjelent mint milánói metróban pisilő migráns, Berlinben könnyítő migráns, és most pedig egy párizsi metrót bemocskoló migráns.

Oké, van olyan, hogy lyukra futunk (velem is megesik, bár azért igyekszek utána keresni...), és aztán az ki is derül. Az indexen és "Soros-blogján" már viccelődnek is az Origo balfogásán. Nem csoda, hogy ez oda is eljut, amire a válasz a szokásos aláírást és hivatkozást csak korlátozott mértékben tartalmazó írás arról, hogy hazudozik a Simicska-Soros médiabirodalom.

Hahó, csak szólok: erre nem ez a megoldás! Ha hülyeség jelenik meg, akkor azt le kell venni, és ennyi a történet. Tehát az elborzasztó nem is az, hogy légből kapott butaságok jelennek meg (és nem csak az origón, nyilván máshol is), hanem az, hogy ott marad, akkor is, amikor kiderül, hogy tévedés vagy hazugság. Minek? Erre mi szükség van? Kis szobám magányában pötyögve is teljesen biztos vagyok benne, hogy kutakodással bizonyára lehet valóban Berlinben, Párizsban, Rómában készült fotókat találni a migránsok minősíthetetlen viselkedéséről. Mert hogy nem angyalok, az biztos.

Persze azok sem angyalok, akik nem migránsként Magyarországon mocskolják be a tömegközlekedési eszközöket, vagy mondjuk azoka kedves brit turisták, akik a bulinegyedben végzik a dolgukat a nyílt utcán. Ettől függetlenül szuper lenne, ha a bevándorlókkal az lenne a legnagyobb baj, hogy valamelyikük nyílt helyen vizel, a másik meg ott imádkozik. A lényeg, hogy kicsit nehéz értelmes beszélgetést folytatni a bevándorlókkal való együttélés problémáiról, ha még a vezető portálokban sem lehet megbízni. Aki utálja őket, az olyan muníciót kap, ami hazugságon alapul, aki védi őket, mutogathat, hogy lám, semmiben nem lehet megbízni ami ellenük szól. 

Ám ebből így nem lesz se párbeszéd, se értelmes vita. És kifogástalan eszköz kerül a másik oldali sajtó kezébe, hiszen az Origo meg a többi ilyen hülyeséget közlő újság saját maga ellen szolgáltat muníciót. Nem kell velük csinálni semmit, nem kell nyomozni utánok: ott a bizonyíték a címlapon, és még azután is ott marad,  hogy lebuktak vele.

Csak szólok, ilyeneken azért el lehet bukni egy választást. Mert miért venném komolyan az ENSZ-t és "Brüsszelt" szidó sorosozós, migránsozós, alá nem írt "tényfeltárásokat", ha címlapon maradhat az úszítók egyik totál alaptalan álhírének átvétele? Ugyanabból a szerkesztőségből jön, és nagyjából úgy fest, ugyanaz a szerzője. 

Ritkán látható kommunikációs káosz tapasztalható a Fidesz háza táján.

Mindazok, akik próbálták azt mondani, nincs igazán súlya a hódmezővásárhelyi eredményeknek, azok az elmúlt két napból leszűrhették, tévednek. Miközben hirtelen az ellenzéknek lökést adott a megegyezés irányába a szavazás eredménye, a Fideszben eluralkodott a zavar.

Lássuk csak az idősorrendet! Először döbbent, néma csend. A hódmezővásárhelyi eredményekről alig jelent meg valami a kormánysajtóban, majd amikor írtak róla, hébe-hóba kimaradt a főoldalas címekből, ki is győzött- no meg hogy ki vesztett. Aztán jött az első magyarázatcsokor: csak jelentéktelen helyi választás, nincs jelentősége, az ellenzék ettől még nem tud 106 egyéni körzetben így összefogni.

Utána viszont kezdődött valamiféle szembenézés. Bayer Zsolt azt írta, nehogy elkezdjék magyarázni az eredményt (ezzel elkésett), tessék új, pozitív kampányba belevágni. Még Bencsik András is arról beszélt, el kellene felejteni az ovis stílusú Sorosozást és migránsozást. Sőt, még olyan cikket is írt a Magyar Idők, ami a pozitív eredményeket sorolja fel. Szóval az ember azt hihette, erre a vonalra is ráfekszik a kormány.

Aztán eljött kedd, és minden visszazökkent a régi kerékvágásba: az origón és a 888-on megkapjuk napi sorosmigráns adagunkat, belekeverve Karácsony Gergelyt, az ENSZ-t meg Simicskát. És már olyan cikket is olvastam, ami legyint Hódmezővásárhelyre, mert nincs annak semmi jelentősége, hiszen az ellenzék nem is nyert, csak egy független.

Tegnap még köszönték a pofont, mára meg szóra sem érdemes? Érdekes lavírozás. És szemmel láthatóan bizonyítja azt a remek közhelyet, hogy a pénz mennyisége senkit nem tesz azzal arányosabban okosabbá. A jól fizetett kormánypárti szakértők elemeznek, miközben a helyzet elég hirtelen izgalmassá vált.

Igen, a vereség felrázhatta a kormány támogatóit. Na de a győzelem meg hitet adott azoknak az ellenzékieknek, akik már maguk is elhitték, a Fidesszel szemben nincs esély. Igen, a kormányzati támogatással bíró jelölt nem vesztett szavazatot a korábbi választáshoz képest. Na de nem is növelte a támogatók számát, míg az ellene szavazók száma háromszorosára nőtt! Ez óriási változás! 

Az meg szép kis kamu, hogy ez csak helyi jelentőségű időközi választás volt. Ha ez így lenne, akkor is feltűnt mindenkinek Lázár János folyamatos jelenléte- néha nem is látszott, hogy nem ő a jelölt, hanem a sótlan Hegedűs. És persze azért Orbán Viktor is mellé állt a Fideszes jelöltnek, szóval igenis beleállt a kormány a szavazásba.

Ez az egész bukás a Soros-migráns vonalra felfűzött kampány csődje. A rezsicsökkentés is sokkal kézzelfoghatóbb volt az emberek számára, mint a hadakozás a fantomokkal. És megjósolom, a Fidesz messze elmarad a saját várakozásaitól a választáson, ha ez az irány jelenik meg a kommunikációjában.

Az ok egyszerű: a csapból is ez folyik 1-2 éve, minden tele van plakátolva, minden híradóból, újságból, netes oldalból ez ömlik, ami a kormányt támogatja, és ezzel együtt is leégtek Hódmezővásárhelyen. Egy árva új embert nem sikerült megszólítani az ellenséget felfestő kommunikációs hadjárattal! Aki ezt nem érti meg, az teljesen menthetetlen. És most úgy látom, a Fideszt támogatók, illetve a párt erős emberei hirtelen nem tudják, merre kellene menni: még több Soros, vagy pont ellenkezőleg?

Pedig szerintem nem kérdés, hogy valamiféle más, valamiféle pozitív üzenet kéne. Mert bizonyára van eredmény, amit fel lehet mutatni. De a kormány elsősorban nem azt harsogja, ami eredménynek mondható, hanem ezt a Soros-témát hozza elő, akármiről van szó.

És ez még akkor is unalmas lenne, ha tényleg olyan szintű összeesküvést talált volna ki Magyarország ellen az idős milliárdos, mint ahogy azt lefestik a számunkra- a hétköznapokban legalább akkora kérdés, hogy milyen sok fiatal ment el külföldre, hogy hiába emelkednek a bérek, ha az ingatlanárak még sokkal inkább kilőttek, hogy az egészségügyben volna mit rendet tenni. És lassan le kellene állni a további milliárdok fociba ölésével- nehogy azt higgyük már, hogy ez nem piszkálja százezrek, milliók csőrét ebben az országban.

No meg persze itt lenne az ideje annak is, hogy elkezdjenek azon agyalni, hogyan lehet a miniszterelnök környezetére egyre jobban ráégő korrupcióvádakat kezelni. Na ez szinte lehetetlen feladat, naná, hogy az ellenzék most gyakorlatilag másfél hónapig ütheti az Elios-ügyet, mutogathat Mészáros Lőrincre. És mivel a kormány hagyta, hogy ennyire gyanúsan gazdagodjanak ennyire bennfentes arcok, saját magát csapdázta be. De ezért persze egy másodpercig sem sajnálom őket, mert a baráti újgazdag réteg létrehozása szerintem egyáltalán nem feladata egy demokratikus kormánynak, és akkor enyhén fogalmazok.

Ezen pedig duplaannyi Sorosozás sem fog változtatni, azt garantálom, bármennyit költenek rá. Hat hét- ennyi idő van arra, hogy a kormánypártok és az ellenzék új irányt szabjanak a folyamatoknak, a kommunikációnak- s talán az országnak magának is.

Tulajdonképpen még az összefogó ellenzés se számíthatott arra, hogy ilyen arányban marad alul a Fidesz a polgármesterválasztáson. Mi jöhet a továbbiakban?

Egyszerűen nem volt logikus, hogy Márki-Zay Péter győzhet Hódmezővásárhelyen. Nem egy országosan ismert politikusról van szó, akinek a hagyományosan jobboldali városban kellett volna maga alá gyűrnie nem csak a fideszes jelöltet, de a mögötte álló kormányzati erős embert, Lázár Jánost is. Persze, az indexen és a 444-en többször írtak Márki-Zayról, de a kormányzati propagandában hazudozónak, erőszakos úszítónak beállított jelölt (az egyik oldal még most is "lámpavasazónak" nevezi) mellett a kormánybarát helyi sajtóban sem sok szépet írtak róla.

Sejthető volt, hogy a kormánylapoknak nevetségesnek, esélytelennek tartott Márki-Zay győzelme után majd arról fognak írni, ez csak egy súlytalan helyi választás. Majdnem igaz is, de volna még itt egy kis apróság: ha egy nem túl fontos időközi helyi választáson, ahol csak másfél évre választanak polgármestert, ennyien mentek el szavazni a Fidesz ellen (mert ez nem is lehet kérdés, hogy valami ellen voksoltak az emberek), akkor mi lesz egy országos jelentőségű szavazáson, hapsikáim? 

Természetesen tudom, a jól fizetett kormányzati szakértőknek most mondani kell valamit, mert előtte hetekig azt mondták, hogy ez komoly erőfelmérő, és nagyot ég majd az ellenzéki összefogás. Hát most valami mást kell állítani, de egy dolgot máris garantálok: pár lejáratódott nevű újságíró (már azon kevés ember, aki névvel ír alá cikket a Riposton meg az Origón), most nagyon elkezdett izzadni, Sejthető, hogy nem nagy jövőjük van a szakmában, mert azok a lapok, ahol dolgozhatnának, elég gyorsan bele fognak állni a földbe a kormányváltás után, amikor hirtelen megszűnnek  hirdetések.

A laptulajdonosok nyilván próbálják menteni azt a kis tőkét, amit sikerült összekalapálni, de a NER-napszámosok most ezerrel belevetik magukat a munkába, a mozgósításba, mert a sorsuk a tét. NER-árvákként idehaza fű se fog nekik nőni, mert olyan mélyen beleágyazódtak ebbe a gusztustalan, egyoldalú propagandagyárba, hogy a világ legtoleránsabb új kormányzata se tartana igényt a szolgálataikra. És ha kormányváltás lesz, az nem ilyen lesz.

Azért lehetett sokk, ami Hódmezővásárhelyen történt, mert a Fideszben már ott tartanak, hogy a saját marhaságaikat is elhiszik. Ők komolyan vették, hogy a nemzeti konzultáció 98 százalékos eredménye azt jelenti, hogy Orbán Viktor mögött sorakozik fel a szavazók 98 százaléka. Mondjuk a bűnös Pesten csak 95, de egy migránsfenyegette vidéki nagyvárosban inkább 99. Ehhez képest kijózanító lehet a valóság.

Miközben a Fideszben most nyilván kitört a pánik, azért a másik oldalon is kitörhet a frász pár embert. Tudják, az "úristen, győztünk!" hangulat. Mert azért eddig az ellenzéket is elkényelmesítette az a tudat, hogy kevés az esély a kormányzati gőzhengerrel szemben. De most már számolni kell azzal, hogy lehetne győzni is áprilisban. Na de ki mögé sorakozzon fel az ellenzék? Mert úgy nehéz koordináltan jelöltet állítani, hogy igazság szerint abban sincs megegyezés, ki legyen az a bizonyos egyetlen Orbán-kihívó miniszerelnök-jelöltként? 

Érdekes sakkjátszma lenne, amiben arról szólna az egyezkedés, hogyan tudná támogatni az MSZP, a DK és az LMP Vona Gábor kormányát? Vagy hogyan állna be a Jobbik és a Momentum Gyurcsány mögé? A Fideszben (elnézést, Fidesz-KDNP, van ott még egy "önálló" párt) ilyen kérdések nincsenek. Tulajdonképpen Orbánnak nem is jönne rosszul, ha úgy győzne, ha kicsivel előtte az egyik fideszes erős ember, Lázár János hazai pályán leég. 

A Márki-Zay választás egyszerű volt, de országos szinten kérdés, tényleg ennyire utálják-e a mostani kormányt? Az eredmény azt sugallja, hogy igen, mert egy időközi választás ritkán érdekli az embereket, és most mégis kifejezetten sokan mentek voksolni. Ha áprilisban is fontosabb lesz a választók számára, hogy kit buktassanak meg, és az másodlagos, ki győzzön, akkor földindulás lehet. Láttunk már olyat a rendszerváltás után, amikor biztos győztesnek látszó jelölt bukjon meg. ne feledjük, az elmozdíthatatlannak látszó Orbánt győzte már le Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is választáson. És persze akárki győzött, nem jött apokalipszis, szóval nyugodtan szavazhat mindenki most is, akire akar.

Ami megváltozott, az az, hogy olyan üzenetet küldött Hódmezővásárhely az országnak, hogy tényleg érdemes szavazni, tényleg meg lehet buktatni bárkit, nem kell elhinni, hogy van, aki legyőzhetetlen. És ezzel szembe kell nézni annak is, aki ezt a mesét úgy hitte el, hogy maga finanszírozza a gépezetet, ami terjeszti. Ők azok, akik beleélték magukat abba, hogy sorosozással és migránsozással zsebre lehet tenni ezt az országot. Most meg úgy fest, annyira mégsem egyszerű ez a történet. Lesz itt még pár embernek néhány álmatlan éjszakája áprilisig!

Európai ésszel felfoghatatlan, a sokadik iskolai lövöldözés után is ragaszkodnak a fegyvertartás szabadságához az Egyesült Államokban.

Pont azért, mert ahány ház, annyi szokás, nagyon nehéz megérteni azt, ami a tengerentúlon történik. Aki már járt arrafelé, és látta, hogy tényleg úgy lehet a boltokban revolverek mellett félautomata fegyvereket is venni, mint nálunk mondjuk biciklit, biztosan meghökkent elsőre. Cinikus ember azt is mondhatná, ahhoz képest nem is lőnek le olyan sokakat, hogy ilyen könnyű gyilkolóeszközöket szerezni...

Azt gondolom, a valójában nem igazán határozott elnök Trump most épp ingadozik, nem tudván, kinek is kellene megfelelnie. Mindig mindenre van érv: a megölt gyerekek jogaival ki törődött? Az alkotmányra mutogató fegyvermániások miért kellene lemondaniuk a számukra fontos jogról? Látszólag nehéz döntés.

De csak látszólag. A francba, olyan fegyverekhez ragaszkodnak a lobbisták, mint az a bizonyos AR-15-ös, ami ránézésre sem vadászatra kell senkinek, vagy arra, hogy megvédje magát egy betörőtől! Ilyen fegyverekkel bánni sem egyszerű, és szemmel láthatóan a tömeggyilkosok azok, akik a leginkább ki tudják használni "előnyeit".

Milyen jogokhoz ragaszkodik az, aki szerint normális, hogy egy floridai boltban minden különösebb ellenőrzés nélkül vehet minden 18 év feletti állampolgár egy ilyen fegyvert? Ugyan milyen agyament marha gondolhatja azt, hogy megoldás ilyen esetekre, hogy tanárok kezébe adjanak fegyvert?

Képzeljük el, hogy most már nem sima iskolai lövöldözés lesz, hanem igazi tűzharc, tanárok és őrültek között. Vagy esetleg erőszakos, dühös diákok a tanár fegyverét megszerezve kezdenek gyilkolásba. Mások egyenesen erődítménnyé alakítanák az iskolákat, fémdetektorokkal, beléptető kapukkal, felfegyverzett biztonsági emberekkel. Sok a fegyveres támadás? A válasz a még több fegyver!

Szomorú, hogy valaki ezzel a megoldással is nagyon jól járna. A nyilván forráshiányos közoktatás számára remek plusz kiadás lenne, hogy állig felfegyverzett csapatokat küldjenek minden iskolába. Aki viszont még több fegyvert adhatna el így, az nyilván nagy szívfájdalommal számolgatná a dollármilliókat.

Teljesen egyetértek a diákokkal: baromság, hogy nem lehet mit tenni. Egyszerűen nem szabad engedni, hogy minden erőszakos hibbant fegyverhez jusson. Ha valaki nem lát rendesen, nem vezethet autót- ha valakinek súlyos mentális problémái vannak, miért vehet géppisztolyt? 

Semmiféle nagy titok, nagy csoda nincs itt, a megoldás teljesen egyértelmű. Viszont van valami, ami azért elgondolkodtató. Demokrata vagy republikános fölény van az országban, az mindegy, a fegyverlobbi érinthetetlennek tűnik. Pedig nem ez az első iskolai lövöldözés az országban (sajnos valószínűleg nem is az utolsó...), hanem a sokadik. A számok megdöbbentőek, a 2010-es években már majdnem száz áldozata volt ezeknek a támadásoknak!

Szóval van, amiért tudja az ember irigyelni az amerikaiakat, de a fegyvervásárlás szabadságáért pont nem. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a mostanság elég veszélyben levőnek tűnő, nagyon aktív, nagyon határozott, és hangját hallatni képes generáció meddig jut el a követeléseivel? Érdekes, mert nem önsajnálat és mindent átható mély gyász tapasztalható, hanem nagyon komolynak ígérkezik a tüntetésük.

Én szurkolok nekik! Mennyivel jobb hír lenne, ha most évekig egyetlen lövöldözésről se hallanánk- azért persze ezt borítékolni nem lehet, de tenni igenis lehetne érte.

Most már legálisan zajlik a választási kampány- feltűnt valakinek bármilyen változás?

Szerintem már el sem tudjuk képzelni azt, hogy az élet mehet úgy is, hogy nem hatja át a mindennapokat a politikai kommunikáció. Képzeljünk el egy Magyarországot, ahol nincsenek politikai plakátokkal tele az utcák, ahol a híradók nem pártszócsőként működnek, ahol a képviselők a parlamentben ülnek és dolgoznak, nem pedig folyamatosan kampányolnak.

Mert az országgyűlési közvetítések üres széksorait látva elgondolkodik az ember: nem azért választottuk meg őket, hogy ott üljenek? Nem azért kapják a fizetésüket, hogy egy törvényjavaslatot meghallgassanak, hogy érdemi vitákban részt vegyenek, hogy a választóik érdekeit képviseljék? 

Ehhez képest ha a mi drága képviselőinket akarjuk látni, akkor nem a parlamentben kell szétnézni, hanem a közpénzből fenntartott kerületi, községi újságok címlapját kell nézegetni, ahogy éppen átadnak valamit, netán óvodások előtt szónokolnak arról, milyen fantasztikusan dolgozik a kormány.

Mert ne tagadjuk, azért elsősorban a kormány az, ami anyagi erőforrást nem sajnálva folytat "tájékoztatást". Marhára elegem van a sorozásból, köszönöm, az elején megértettem, hogy a kormány szerint Soros György ássa alá a csodálatos magyar és keresztény jövendőt, ahol minden egyes ember élmunkás leszen, miközben fél tucat gyereket szül- ha férfi, ha nő.

De a mi kormányunk propagandistáinak nem volt elég egy plakátkampány. Se kettő. Se sok. Ennek a célnak rendelik alá a népszavazás egyébként fontos intézményét- miközben az izgalmasabb kérdések elől gyáván megfutottak, álkérdéses szavazásokat hoztak tető alá, ahol 98 százalékos arányban támogatták őket. Morogtam már amiatt, hogy ilyen arányú győzelmeket jellemzően diktatúrák tűznek a zászlajukra, és a véleményem mit sem változott.

Szóval tudom, hogy hivatalosan ötven nappal a voksolás előtt indul a kampány, de tegye már fel a kezét, aki szerint bármi érdemi változás lesz a közbeszédben, a köztévé híradójában, a plakátozásban az elmúlt "békeévekhez" képest. Migránsozás, Soros György veszélyes terve, Brüsszel az ellenség, Putyin és Kína jóbarát- kifelejtettem valamit? Ennyire becsül minket a kormány, ilyen üzeneteket juttat el hozzánk évek óta, és mi elfogadjuk, hogy a hétköznapjaink folyamatos kampányüzemmódban zajlanak.

Ha felmégy a Facebookra, a barátaid egyik vagy másik oldal kampányízű dolgait osztogatják, teljesen mindegy, hogy közel van-e a választás vagy sem. Nem mondom, hogy ne legyenek közéleti viták, de ami most van, az nem vita, hanem mocskos, alpári purparlé, amihez minden érintett politikai erő csatlakozik, mert nem tehet mást- és ezzel berántanak minket is az egész mocsárba. Egyszerűen elmebaj, hogy fontosabb szerepe van a mindennapjaimban Németh Szilárdnak, mint a saját családomnak, ha egy picit elvesztem a fókuszt!

Vége a meccsnek, épp rövid hírek egy percben az M4 sportadón. Tízezer migráns, Szíjjártó elküldi az anyjába a luxemburgi külügyminisztert a Stop Soros törvény elutasítása miatt, Orbán Viktor felveszi a harcot a migrációval- és a végén, úgy mellesleg, hogy szakad a hó.

Csoda-e, hogy erről szól az életünk? Aki elhiszi, az szajkózza tovább, hiszen ebben él, pedig arabot maximum akkor lát, amikor megnéz egy régi Omar Sharif filmet. Aki elutasítja ezt az ostobaságot, az meg azért fogalkozik a témával, mert kifejezésre juttatná nemtetszését.

Eközben- hol maradunk mi, emberek? A mi életünk? A konstans kampány miatt saját dolgaink szorulnak háttérbe, a mi örömeink, érzéseink, a családunk. Aki sokat utazik, s direkt nem néz rá külföldről a magyar híroldalakra, úgy érzi, mintha felszabadulna, valami nagy, nyomasztó terhet dobna le magáról. 

Szóval ilyenkor arról álmodok, milyen jó lenne itthon kicsit külföldinek lenni. Aztán egy rohadt meccset sem úszok meg politikai hírek nélkül, és ha lemegyek a boltba tejet venni, egyből szembe találom magam valami uszító plakáttal. Ennyire pedig senki nem tudja függetleníteni magát attól, ami körülveszi- ha neked sikerülne is, majd szüleid, barátaid, gyerekeid emlékeztetnek rá, miben élünk, mert felhozzák a témát. És lassan már a reményét sem látom annak, hogy a választás után ennek vége lesz- miért lenne? Olyan remekül működött eddig is, ráadásul páran kiválóan megszedik magukat vele. 

De, ahogy fentebb írtam, azt kapjunk, amit érdemlünk. Ha hagyjuk, akkor bizony ezt kapjuk. Hagyjuk?... Áprilisban kiderül!