Személyes közügyek

Még egy világjárványból is lehet építkezni. 

Benne vagyunk javában a második hullámban, én meg úgy döntöttem hogy pár hirtelen eszembe jutott dolgot megosszak. Nem különösebben ítélkezni szeretnék, vagy bárki munkáját kétségbe vonni- inkább csak csapongok az elmúlt időszak tapasztalati kapcsán, és főleg kérdezek.

Először is szögezzük le: a szent GDP jelentősége nem túl nagy. A te meg az én egyéni életedben abszolút nem számít ez a mérőszám. Amiatt kevesen kesregnek komolyan, hogy milyen rosszul alakultak a második negyedévben a feldolgozóipar számai. Minket az zavar, ha nincs munka, nincs pénz. Mit számít, hogy a GDP le vagy fel megy, ha a megélhetés nehézkes! Sőt, a GDP csökkenése helyett sokkal jobban izgatott mindenkit, amiért nem lehet utazni. A GDP szuperjó szám a gazdasági szakembereknek, de adott pillanatban a te életed minősége nagyon nem egy általános, az egész gazdaságra vonatkozó mérőszámtól függ. Ennyit is ér a GDP?

Kétségtelen, hogy a koronavírusnak van "médiajárvány" jellege. Vannak megbetegedések, vannak áldozatok. De -szerencsére- elnéptelenedő városok, orzágok, kontinensek nincsenek. A szegény Afrikában apokalipiszist vizionáltak, hát, ehhez képest azért nem jött el ott se a világvége. Az aggodalom ott hágott a tetőfokára, ahol az egymással versengő sajtó folyamatosan napirenden tartotta a témát, és az egymásra meg a saját népszerűségükre figyelő kormányzatok egyike sem tehette meg, hogy ne reagáljon keményen. A betegség meg eközben terjedt- hol lassan, hol robbanásszerűen, majd fordultak a trendek. Eközben azért a lakosság többsége él, jön, megy, dolgozik. 

Mégsem mondhatom, hogy a médiahisztéria felesleges, mert természetesen óvatosság és odafigyelés kell. Mivel a média ma már verseng a szenzációkért, ha ezt a témát elengedné, tényleg még nagyobb bajba sodródnánk. Oly könnyen tudunk felejteni! Emlékszel az ausztráliai bozóttüzekre? Ugye nem? Pedig év elején mindenki erről beszélt, meg az irániak által lelőtt utasszállítóról. Mintha ezer éve lett volna. Szóval sajnos a koronát mind unjuk, valamilyen szinten mégis foglalkozni kell vele rendszeresen.

Apropó, foglalkozás. Látszik ám, mennyire máshogy kezeli ezt mindenki. Országok szintjén, meg országon belül, ahol elválnak a szakértők, a politikusok, az önjelölt megmondók, a konteósok. Nálunk például a tudományos élet néhány arca lucickolt a sok megszólalási lehetőségben. A politika meg egy idő után úgy mondja, hogy rájuk támaszkodik, hogy nem azt csinálják, amit mondanak. Mert ugyebár más érdekek diktálnak.

Lassan mind botcsinálta virológussá válunk. Azzal aligha mondunk újat, a "szakmai felfogásunkat" az formálja, kinek hiszünk. Ráadásul még ha valakik ugyanazokat az adatokat is látják, egyáltalán nem biztos, hogy képesek értelmezni is, amit olvasnak, látnak, terjesztenek.

És eközben előtérbe került egy Müller Cecília, aki bizonyára nagyon rendes asszony, ám mémalapanyagnak lett kiváló az aranyköpéseivel. Legutóbb sikerült olyat mondani, hogy az emberek ne menjenek tömegrendezvényre. Na kérem szépen, remek ötlet, de akkor miért vannak tömegrendezvények? Korlátozás nélküli focimeccsek? A válogatott meg a Fradi húszezer ember előtt játszhat. Ha a tisztifőorvos szerint ez hülyeség, akkor miért van megengedve? Ha meg van engedve, akkor miért ne mehetnénk? Hát így válik ketté a politika és a szakma.

A focimánia egyébként elképesztő. A számok, még a visszafogott tesztelés mellett is, elég rosszak mifelénk. De gyakorlatilag minden megtörténik, hogy a fontos meccseket ne érintse a szigorítás. Ilyenkor az emberben felmerülhet a kérdés: a vírus mégsem annyira veszélyes, vagy ilyen hülyeségek miatt vállalunk óriási kockázatot? Ezt sem nekem kell megválaszolni... Ha rajtam múlna, a csapatokon kívül senki más nem mehetne a stadionba, de nálam okosabb emberek döntenek erről.

És mit érintett a szigorítás? Az utazást. A határzár, amiről az volt a mondás, hogy pár nap múlva egész Európa minket fog követni, nem éppen úgy sült el. Európa máshogy működik, nálunk pedig a nagy határszigor ellenére elég gyengék az adatok sok más országgal összevetve. Hogy is van ez? Két hónapja van határzár, a vírus meg köszöni szépen, terjed? Remélem nem akarja senki azt elmagyarázni, azért ilyen "jók" a számok, mert gyorsan lezártuk a határokat szeptember elején.

Az is nagy tanulság, hogy ekkora számoknál egyszerűen a hivatalos szervek egy idő után nem tudnak lépni. Eljön a pillanat, amikor nincs kapacitás tesztelni, kontaktust ellenőrizni, karantént elrendelni, karantént ellenőrizni. Akkor pedig a számok látszólag stagnálak, közben meg... Ki tudja? És ha nem tudjuk, akkor valójában nem is számítanak? Vagy olyan ez, mint a magyar narancs? Az egyszerű embereknek mindegy, a mi politikusaink tudják az igazságot, na de az ellenségeinknek nyugaton, azoknak aztán fáj a mi sikerünk?

Minden tiszteletem a családtámogatási ötletekért, de ahogy fentebb említettem, nem GDP-ből élünk hanem fizetésből. Az idegenforgalomban élők közül sokan kerültek padlóra, és az, hogy bárki igazán kisegítette volna őket, legalábbis kétséges. A turisztikai ügynükség szerint az idegenvezetős pályázat azért nem lett kiterjesztve pestiekre, mert szakmailag úgy látták, itt előbb áll helyre a turizmus. Mintha kicsit tévedtek volna. Nyár végén jöttek a győzelmi jelentések, hogy a belföldi turizmus -Pestet kivéve- rekordokat döntöget, szuper lett az év. Pár hét múlva meg jött a siránkozás, hogy a vidéki fürdők háromnegyede tönkre fog menni a gyenge szezon miatt. Most akkor jó volt vagy nem volt jó? Tudom, GDP szinten minden oké, de...

Zajlik a kommunikációs kampány, a kormány "több száz milliárdot hagy" az embereknél a hiteltörlesztési moratórium miatt. De azt a tartozást senki nem törli el, kamattal kell visszafizetni az időszakra vonatkozó összeget. Akkor lesz olyan megszólalás is, hogy a kormány "több száz milliárdot vesz el" az emberektől? Kettőt találhatunk. Pedig ha így "hagyunk" pénzt, akkor ez lenne a logikus, nem? És most nem a magyar politikusokba akarok beleszállni, vannak érdekes megszólalások minden helyen, minden oldalon. Tulajdonképpen mást vártunk? Várhattunk volna bármi mást?...

Apropó, még egy kitérő a GDP-re, hogy mennyire kell azzal törődni. Elvileg bezuhantak a számok, elvileg mindenhol az lenne a fontos hogy az embereket megsegítsék. No és ehhez képest a nagyvilágban mi a tendencia, mi az a terület ahol nincsenek költségcsökkentések? Hát nem a családtámogatások hanem a katonai kiadások. Ott pörög a biznisz, nálunk is a visszaesés ellenére óriási fegyverbeszerzésekről döntöttek. Annyira azért mégsem érdekes a GDP, hogy erre ne fussa.

Végül azért még egy tanulság. Te utálod a maszkviselést? Én is. Meg hogy állandóan fertőtlenítünk, kezet mosunk, távolságot tartunk. Mindeközben... Biztosan baj az, hogy megtanuljuk, betegen nem megyünk emberek közé? Vigyázunk magunkra is, másokra is? Ha esetleg lehet, hogy influenzás vagyok, inkább felveszek egy maszkot? Tavaly ezért kiröhögtek volna. Ma már talán nem. Ha az influenzajárvány hatása pusztán ezért kisebb lesz, már megérte az egész hajcihő. És jöhetnek komolyabb, gyilkosabb vírusok is, amikor hasznos lesz a tudás. Addig tanuljunk, amíg nem világkatasztrófa kényszerít ránk, hanem egy, a többség által túlélhető betegség. 

És szerintem tanultunk is. No meg jobban értékelünk bizonyos dolgokat. Nem, nem a GDP-t. Hanem a kiszámítható viszonyokat, azt, hogy lehet dolgozni, vállalkozni. És persze utazni. Élni, szabadon. Ha egy évet kell ezért a tapasztalásért áldozni, még mindig nagyon jók vagyunk.

Az a katolikus fickó nem nyugszik, vájkálni akar mások magánéletében, Isten dicsére s a mi üdvünkre.

Nehéz hogy jellemezni ezt a Veres András nevű illetőt, aki valami papfélének mondja magát, s általában elég furákat beszél. Hogy nem bír belenyugodni a lombikbébi programokba, nem újdonság. Bizonyára felmerül egyesekben, valaki rászólhatna már, nem kell arról beszélnie amihez nem ért. Igaz, esetleg akadnának olyanok, akik szerint akkor talán soha nem kellene nyilatkoznia.

Azért csendben megjegyezhetjük, a katolikus egyház papjai és szerzetesei nem sokat tesznek azért, hogy ne haljon ki az emberiség. Értem én, persze, hogy Veres András személyesen Jézus Krisztus menyasszonya, és vannak arra utaló jelek és nyilatkozatok, hogy a katolikus papok egy részét jobban érdeklik a kisfiúk meg a nagyfiúk, mint a hölgyek, a hívek, a hit vagy bárki és bármi más. Ők ilyenek, ne bántsuk őket. Már feltéve, hogy nem sértenek törvényt, mint a világ számos részén elítélt pedofil papok. Nekik aztán van okuk arra hogy bűnbocsánatért imádkozzanak.

Nálunk még egyelőre védik a katolikus egyházat az ilyen feltárásoktól, de nem kell hozzá modern Nostradamusnak lenni, hogy csak idő kérdése, mikor kerülnek elő kínos ügyek. Akkor majd bőven lesz miről beszélnie Veres Andrásnak, de most még lubickolhat, hiszen pénz van, nagyon sok pénz, hiszen a kormányunk szerint nincs is jobb helye az adóforintjainknak, mint az egyházak perselye. A katolikus egyház a története folyamán mindig is fantasztikusan ügyelt arra, vagyonát jó célokra, szegényekre fordítsa. Még csak fel sem merült, hogy a főpapok fényűző életmódjára ment volna a pénzből.

Aki ilyen csodálatos intézményt képviselő csodálatos ember, az nyilván csodálatosan okos dolgokat mond. Hát ezért szögezheti le Veres András, a lombikprogramot választók bűnt követtek és követnek el.

De azért kéne további útmutatás. Az így születő gyerekek emberek-e vagy sátánfattyak? Meg lehet őket keresztelni, vagy őket meg a szüleiket szuperexpressz viszi az örök kárhozatba? Tulajdonképpen hol nyilatkozik erről a dologról elítélőlen Krisztus? Ha a Bibliában nincs róla szó, akkor esetleg nem lehetne megkérdezni? Veres Andrásnak tuti megvan a száma, mégiscsak arra készül, hogy valamikor a jövőben közösen tervezzék az életüket. 

Ezek a papok olyan bölcsek, hogy nagyon. Bár nem tudom, mitől papok, én ugyan nem szavaztam egyikre se. Vagy ha papokra nem is lehet szavazni, arra tuti nem voskoltam, hogy jusson nekik több, sőt, még sokkal több pénz, cserébe azért a hihetetlen fontos tevékenységükért, mint a bűnösen tévelygők felvilágosítása. 

A megyéspüspök is biztos fontos ember lehet, hiszen ő aztán pontosan elmondja, mit tanít Krisztus. Mindannyiunknak hálásnak kell lennie azért, mert időnként megszakítja a vele való csevegést, és megfelelő módon elítéli a lombikprogramban résztvevőket. Egyszer elhozhatná magával a Megváltót egy ilyen interjúra, hadd hallgassuk meg, ő mit mond a saját szavaival.

Addig viszont mindenki azt mond erről a jóemberről amit akar. Már csak azért is lehet bármit mondani róla, mert ugye mi, akik nem bűn9s lombikgyerekek vagyunk, hanem rendes emberek, nekünk mindent meg kell bocsátani. Felebarátok vagyunk, vagy mi a fene. Szóval szeressük egymást, ahogy az meg vagyon írva...

Én mindenesetre csakis a legnagyobb tisztelet hangján tudok szólni Veres Andrásról. Annyi mindent tett már értünk, így bár megtehetné hogy azon töprengene, hogyan rendezzék majd be a lakásukat ha arra kerül a sor, inkább mindannyiunk lelki épségét óvja. Hála érte!

(A kép csak illusztráció. Mindkettő.)

Ez az egész téma tényleg semmiről sem szól. Legfőképpen arról a világról nem, ami körülvesz minket és elképesztően sokszínű. Az is volt mindig, és az is marad.

Megszületik egy mesekönyv, benne különféle főhősökkel, akik mindenféle csoporthoz tartoznak- többek közt melegekkel. Meseország mindnekié a címe, és szerintem meglehetősen ártalmatlan projekt révén született.

Tudom, most el lehetne kezdeni kötekedni, az ötletgazdák is kifejezetten célzatosan választották a témát, a főszereplőket. És persze nem véletlen, hogy vannak homoszexuálisok is történetekben. Ha úgy nézzük, egy kicsit ők maguk is igényt formálnak a mesék birodalmára.

Annyira semmi ez az egész, hogy szót se érdemelne. Van millió meséskönyv, ilyen is elfér a többi közt. Azon nem tudom mit kell meglepődni, hogy az emberek saját magukat képzelik a mesék középpontjába: léteznek cigány népmesék cigány hősökkel, a falusi környezetben születettekben nyilván előkerül a szegény ember legkisebb fia. 

Erre elkezd mindenki rettentően okos lenni. Dúró Dóra még le is darálja a könyvet, ezzel sikerült a sikerlisták élére katapultálni. Megszólalt Prof. Dr. Bagdy Emőke, aki szerint a genderelmélet a gyerekek körében károkat okoz. Ellene meg több, mint ezer pszichológus szólalt fel. A könyvkiadók a könyvdarálás miatt dühöngtek. A politikusok egy része meg a gyerekeket féltik egy- könyvtől?...

Egyrészt ez a nyavalyás könyv nem kötelező. Miért lenne? Az ember millió könyvet adhat a gyereke a kezébe, és vannak a piacon sokak által gyűlölt, bugyuta gyerekkönyvek, amit szerintem ugyanúgy nem kell bezúzni. Nem a Mein Kampf ez, a fenébe is!

Nem a betű okoz bajt, hanem az, ha valaki nem képes a gyerekkel értelmesen beszélni, bármiről. Léteznek mozgássérültek, cigányok, melegek a világon. Én is tudok róluk, viszonyulok hozzájuk. Mint mindenki. És abszolút nem kizárt, hogy ha valakinek változik a véleménye óvodás korához képest. Vagy akár felnőtt korában.

Ebben rohadt nagy újdonság nincs, hiszen mi mind abban a világban élünk, ami körülvesz, és abból az anyagból dolgozunk, amit kapunk: információ a családtól, a külvilágtól. Hogy mennyire így van ez? Elég arra gondolni, mit gondolhatott egy gyerek a nyolcvanas évek Kádár-korszakáról, és felnőve, évtizedek múltán mit gondolhat róla.

Emlékszem, valaki egy mémet tett fel: "gyerekkoromban sok indiánkönyvet olvastam, így lett belőlem felnőve amerikai őslakos", vagy valami hasonló szöveggel. Lehet rajta nevetni, persze, hiszen nem lett egyikünk sem Winnetou rajongóból apacs törzsfőnök.

Viszont valamit elért, megváltoztatott a sok Karl May-könyv: az indiánokra nem primitív rézbőrűként gondoltunk, akik megérdemelték a gyarmatorsítást, hanem élő, hús-vér emberekként. Akár hősünk is lehetett egy "vadember". Együtt tudtunk érezni velük. Ha úgy tetszik, érzékenyítve lettünk. De nem kell a tengerentúlra menni, az Ábel-sorozat sok, Erdélyhez nem kötődő fiatalra is hatással lehetett. Hát erre is jó a gyerekkönyv. 

A más gondolatot kizáró felfogás nekem elfogadhatatlan. Az, hogy valaki még a meseországot is gyarmatosítani akarja. (Nekem az sem tetszene, ha másféle mesekönyveket tiltanának a "progresszívek", mert nincs bennük elég meleg szereplő- de erről most szó sincs.) Lám, elkezdődött a balhé ezzel a könyvvel, gyorsan eljutottunk Lázár Ervinig. És bizony attól tartok, lehet még a folytatás, mert a gyarmatosítás pont arról szól, hogy valakiket gettóba, rezervátumba zárunk.

De minek?... Kinek az érdekében? Ne süllyedjünk már annyira mélyre, hogy mesekönyveket darálunk, meg a gyerekeinket elkezdjük óvni a valóságtól. Mert azért a professzordoktor asszonytól is megkérdezném, hány éves kortól lehet elmondani az ártatlan lelkű gyermekeknek, hogy nem csak hófehér, boldog családban élő, tökéletesen egészséges heteroszexuális emberek élnek ezen a földgolyón?...

Tényleg minden bajra gyógyír a Fradi BL-sikere?

Úgy próbál belekapaszkodni a politika egy-egy kicsúszott focieredménybe, mintha az mindig, minden játszámban adu ász lenne. Nem számít gazdasági válság, bajba jutott szektor, koronavírus, semmi, ha valahol valaki elér egy apró eredményt.

Mert azért jegyezzük meg: a Ferencváros nem megnyerte a Bajnokok Ligáját, hanem bejutott a csoportkörbe. Kétségtelenül erőn felül teljesítve, kétségtelenül kihasználva a mostani lebonyolítás furcsaságát. Szóval van sportértéke a sikernek, de ettől még 25 évet vártak rá a zöld-fehérek.

Az persze tény, hogy az Erkölcs, Erő, Egyetertés szavakat le kell fordítani az edző és a játékosok jelentős része számára, mert ez a "magyar" csapat már van olyan nemzetközi, mint a sztárklubok. Ebben legalábbis hasonlítanak: a világ minden részéről összeverbuvált csapattal teljesült a nagy álom.

A többi magar csapatnak persze ez nem sikerült, nem igazán váratlan módon. Akadémiai rendszerünk arra jó, hogy beszélhessünk róla, pénzt költhessünk rá, arra nem,  hogy játékosok tucatjaival lássa el a magyar topklubokat (a külföldieket meg végképp hagyjuk). A Fradi mellett legtovább jutó Videoton is tele van légiósokkal.

Talán csak az magyaros, ahogy ehhez az egészhez hozzáállunk. Mintha áhítattal kellene fogadni a csodát, ami mindent jobbá tesz. Tök mindegy, kiről van szó, elalél. A miniszterelnök is a Fradiról posztol, a külügyminiszter is büszkélkedik velük. Fürjes Balázs pedig, aki mindig kéznél van, ha valamit rohadtul drágán kell megépíteni a kormányközeli cégeknek, elmondja hogy mekkora fradista.

Persze Fürjes arról is beszél, hogy nálunk a fél ország fradista. Szép arány, ötmillió ember! Pesten talán arányaiban még többen is lelkesednek a zöld-fehér színekért. Tehát nyilván minden héten 50-60 ezer ember szurkol a sikert sikerre halmozó csapatnak- vagy mégsem? A Groupama Aréna 22 ezer férőhelyes, de az éves átlagot tekintve még bőven alulról szemléli az 50 százalékos kihasználtságot, bajnoki címek ide vagy oda. És az a 22 ezres kapacitás sem irdatlan nagy...

Mindig olyan furán érzem magam, amikor azt hallom, egy több milliós tábornak a másfél ezreléke hajlandó jegyet venni a csapata meccseire. Nálunk a politikában nagyotmondó bajnokságot rendeznek minden nap, naná, hogy lökni kell a nagy dumát. Én azért azt gondolom, hogy nyilván van szurkoló, de ha akkora lenne a tömegigény a Fradi iránt, minden héten megtöltenék a Puskás Arénát. Vagy a Fürjesnek új, 80 ezres Fradi-stadion építését kéne levezényelnie pár száz milliárdért.

Persze a pénzt azért így is költjük rendsen. Nyilván világtragédia lenne, ha a magyar válogatott nem jutna ki a foci Európa-bajnokságra (az utolsó szalmaszálba még csütörtökön próbálhatnak belekapaszkodni legjobbjaink...), hiszen ezért épült az a szép, új, és rettentően drága stadion. Miközben arról van szó,  hogy mi kizárólag pénzszórásban hajtunk az elsőségért, a fociban elért sikerek azt jelentik, hogy a középmezőny alja felé kapaszkodunk. Ez a realitás!

De ilyenkor, amikor boldog a Fradiország, veregetheti a saját vállát Fürjes Balázs, hogy az olyan ősmagyar figurák mint Isael, Somalia meg Tokmac Nguen micsoda örömet hoztak ennek bajtól ezerszer sújtott hazának. Hogy időnként csak 6-7 ezer néző kíváncsi rájuk élőben? Csekélység, a lelki szemeivel úgy látja, öt millióan vannak kinn. És naná, hogy miattuk mennek majd ki a szurkolók a BL-meccsre is, még véletlenül sem Ronaldo és Messi rajongótábora mozdul meg.  Arról nem beszélve, hogy az olyan csapatokra is rettentően sokat költünk, amikről aztán végképp nem lehet azt mondani, hogy a fél ország áll mögöttük (lásd Mezőkövesd, Felcsút...)

Szóval persze, van egy kis siker, van egy kis öröm, akármi, de... Milyen király lenne, ha nem a politika sajátítaná ki magának! Ami annyiban indokolt, hogy minden magyar focicsapatot a közpénzek tartanak lélegeztetőgépen, mert a futballért rajongó ország lakossága a töredékét se dobja össze a költségvetésüknek. 

De ha ők adják a pénzt, ők büszkélkednek a diadalokkal, mi, akiknek a foci nem a Nagy Nemzeti Ügy, ami Mindenek Felett Áll, hova álljunk?... És hogy szóljunk oda, bocs, nem érzem, hogy ez a siker nekem annyira jó, szemben a prémiumot kapó külföldi edzőkkel és játékosokkal? És hogy jelezzük, a közpénzt stadion meg hébe-hóba kis sikert elérő focisták bére helyett másra szánnánk? Na ez az a kérdés, amire sose fogunk választ kapni a Fürjes-féléktől.

Lehet, hogy a koronavírus kellett hozzá, de rendezik az orvosok fizetését és elvileg vége a hálapénzeknek is.

Nem hiszem, hogy sokaknak lenne problémája azzal, hogy az egészségügyben dolgozók bérét emeljék. Elég régi téma ez, és most igen jelentős orvosi béremelésről állapodott meg a miniszterelnök és a kamara, s ezzel összefüggésben bűncselekmény lesz a hálapénz adása és elfogadása.

Persze pár dolog az ember eszébe jut. Az egyik például az, hogy milyen fura látni a kamarát vezető Kincses Gyulát, amint éppen Orbán Viktorral tárgyal, méghozzá eredményesen.

Nem kell mindenkinek tudnia róla, de Kincsesről megírta a Pesti Srácok, hogy Gyurcsány embere: "A baloldaliak ezzel megszállták az orvosi kamarát: Kincses Gyulán keresztül Gyurcsány Ferenc tette be a lábát a szervezetbe. " Az Origo pedig felhívta rá a figyelmet, hogy Sorosista: "Kincses Gyula korábban a Soros-alapítvány egészségügyi minőségfejlesztéssel foglalkozó munkacsoportjában tevékenykedett"

Szóval ilyen hátterű alakot választottak a megbízható, kiváló munkát végző Éger István helyére, pedig Éger 16 éven át vezette a kamarát. Utódjának, noha a gyurcsányista meg sorosista, mégis sikerült a miniszterelnöknél kiharcolni a béremelést. Azaz van egy olyan üzenete a dolognak, hogy bizony nem biztos, hogy a legsimulékonyabb, a kormányzathoz leginkább dörgölőzni próbáló vezetés szolgálja a tagság javát egy érdekvédelmi szervezetben. (Felkészül a kereskedelmi- és iparkamara, az ügyvédi kamara?...)

A hálapénz büntethetősége érdekes dolgokat vonhat magával. Igen, egyszerű emberként lehet visszatartó ereje annak, hogy börtönbe vethetnek a boríték odacsúsztatásáért. És igen, megemelt fizetés mellett az orvosok egy részének már aligha fogja megérni a hálapénz elkérése. Őszintén szólva világéletemben utáltam ezt, és teljesen hihetetlen, hogy a szocializmusban kialakult borzalmas gyakorlat még mindig tovább él, itt van velünk. Egyetlen könnycseppet sem hullatok érte, no meg az orvosbárókért se, akik igencsak meg tudtak gazdagodni így. 

Ám ne legyen igazam, de szerintem azért megkerülhető ez is. A doktor úrnak lehet magánrendelése, ahol hogy, hogy nem, egy vizit annyiba kerül, mint a műtét miatti hálapénz nagysága. Minden szép, kerek és legális. (Frissítés: a törvény tiltaná a másodállást. Lett is felháborodás!) És a hiba bennünk van, mert elfogadtuk évtizedekig, és könnyen lehet, az egyszerű embereknek jobban hiányozna a hálapénz adása (hiszen így "megveszik" az odafigyelést, a jó szolgáltatást, és ez "jár"), mint az orvosok jó részének.

A zsarolásoknak is teret nyithat ez, természetesen. Egymásra féltékeny orvosok, netán a műtét után csalódott betegek fordulhatnak a hatóságokhoz, és szerintem lesz is ilyen az első időben- de bízom benne, azért előbb-utóbb elfelejthetjük a hálapénzezést.

Ha viszont már követelésekről esik szó, jegyezzük meg, nálunk, ahol sok-sok ember kap fizetést közpénzből, egy csoport fizetéséhez jelentős mértékben hozzányúlva mindig lesz más, aki azt mondja, most ő jön a sorban. Duplázódó orvosbérek mellett bizony az egészségügyi szakdolgozók, ápolók, mentősök is azt fogják mondani, nekik is jár emelés.

És természetesen ehhez lesz pár szava a tanároknak, a tűzoltóknak, a rendőröknek, a katonáknak, kormánytisztiviselőknek, bíróknak, ügyészeknek. És bizony a közmunkásoknak is, mert nehéz lesz magyarázni az ő nevetségesen alacsony bérüket, ha középiskolai végzettségű közalkalmazottak 300-400 ezer forintot visznek haza. (Még mielőtt ebben reménykedne bárki, csak szólok, hogy ez azért nem holnap fog bekövetkezni.)

Szóval egy-egy döntésnek mindig van máshova átgyűrűző hatása is. Ha az egész közszféra helyzete javul, akkor bizony még az is lehet, hogy sokan fognak köszönettel tartani a keményen tárgyaló, "sorosista és gyurcsányista" orvoskamarai vezetésnek.