Itt vagyunk egy nappal a csapból is folyó népszavazás után, és pár apró kérdés felmerül.
A legfontosabb: minek kellett a népszavazás? Az egész hajcihő utólag még inkább közéleti kutyakomédiának tűnik, hiszen nem lett érvényes, és a kormány mégis azt mondja, lesznek jogi következmények. Olcsóbban is lehet alkotmányt módosítani, mint egy ilyen hangulatkeltő kampányt követő felesleges népszavazásra hivatkozva...
Mindenki látta, én is láttam azokat a mozgósító képeket, amin azt mondták, "ha nem mégy el szavazni, majd gyermekeidnek és unokáidnak meséld el, hogy tetted tönkre a jövőjüket". Hát baromira nem ment el elég ember, a következmény mégis ugyanaz. Akik ezeket a marhaságokat megosztották, most egy kicsit magukba néznek? Tulajdonképpen mi mellett álltak ki- hiszen valahol a lelkes szavazókat is becsapták, amikor azt mondták, számít a NEM. Dehogy számított! Mivel érvénytelen volt az egész, ha az igenekből lett volna több, a kormány akkor is hozhatott volna olyan törvényt, amilyet akar.
Azt tudom, hogy az érvénytelenség miatt nem fog lemondani a teljes kormány. De azért a kampányt szervező kormánytagok esetleg repülhetnének, mert az, hogy 40 százalékot sem érte el az érvényes szavazatok száma, jelzi, nem dolgoztak túl eredményesen. Szívem szerint a politikusok baráti körébe tartozó reklámosoktól is visszakérném azt a pár milliárdot, amit hirdetésekre költöttünk, mert ezt a részvételt akkor is el lehetett volna érni, ha egy fillért sem öntünk bele a kampányba. Az eredménytelen szavazásra biztatók jelentéktelen összegből, jóval kisebb médiahátországgal több százezer embert tudtak meggyőzni. Szóval nyugodtan vissza lehetne fizetni pár milliárdot, mert a kampányt bonyolítók tragikusan rosszul dolgoztak.
Természetesen tudjuk jól, soha egy kanyi vasat vissza nem adnak a közpénzből. Fáj arra gondolni, hány iskola, kórház újulhatott volna meg abból a pénzből, amit egy durván eredménytelen kampányra talicskáztak ki. És a kormányzat sikerről beszél, miközben ők maguk teszik idézőjelbe az egész rohadt népszavazást azzal, hogy az eredménytelenségtől függően megteszik azt, amit meg akartak tenni.
És eljön a népszavazás másnapja, és mindenki nagyon hülyének érezheti magát. Aki nemmel szavazott, az azért, mert láthatja, a sok pénzköltéstől, az aktivitásától függetlenül nem számít a voksa. A többiek meg azért, mert tehetlenül nézték, ahogy számolatlanul szórták a pénzt a haveri zsebekbe. Egy elemző már arról beszélt, hogy a felhatalmazásba bele kell számolni azokat is, akik el se mentek szavazni de "nyilván" a kvóta ellen vannak. Azaz megcsináltuk a világtörténelem legdrágább közvéleménykutatását... Most már mindenki láthatja, mit se számít az egész migránsozás, a döntések így is, úgy is megszületnek. És én sem megyek bele abba, mit gondolok a migránsügyről, mert ez a népszavazás nem erről szólt. Nem szólt semmiről, nem is nyerhetett valójában senki és semmi.
Ennek a szavazásnak egyetlen nyertese van: aki ezen az egészen jól keresett. A politikusokat ismerjük, ők minden helyzetben győztesnek mondták volna magukat, lám, most is talált minden párt fogódzót. Gratulálhatunk, mert valamennyi(!) párt úgy érzi, őket támogató eredmény született. Azt hiszem, csak ilyen szavazásokat kellene szervezni, ami mindenki boldoggá tesz a politikában.
Csak, ha lehet, legközelebb inkább csináljuk olcsóbban. Tudom, akkor nincs benne semmi biznic- de nem lehetnének szerényebbek egy kicsit, csak egy kicsit azok, akiknél a közpénz landol? Nem elég egy milliárd, tíz kell? Csakis szélsőséges uszítással, szélsőséges pénzszórással működhet ez az ország? Mert így, a népszavazás után egy nappal ez az ijesztő kép rajzolódik ki...