Szerintem a világ legegyszerűbb dolga megoldást találni a Soros-problémára.

Tele lett plakátolva az ország a magyar-amerikai milliárdos portréjával. Megmondom őszintén, én nem látok bele abba, hogyan manipulál a most minden gonosz forrásának tartott Soros, és szomorúan vallom be, soha nem keresett meg, hogy milliókért cserébe toljam a szekerét. Így aztán vérig is vagyok sértve.

Teljes mértékben támogatom tehát azt a törekvést, hogy állítsuk meg Sorost, nehogy már ő és bábjai diktáljanak nekünk a saját hazánkban. (Mondjuk az egy kicsit problémás, hogy a neki lekötelezett magyar szervezetek magyar tagjainak ugyanúgy lehet véleménye, elképzelése az országról, mint a politikai pártoknak, tehát a saját hazájukban azt mondhatnak a saját hazájukról, amit akarnak. Elvileg.)

Sok-sok nyilatkozatot láttam és olvastam, de igazán konkrét időpontot nem tudott senki felmutatni, hogy Soros eddig jó arc volt, utána viszont megutálta Magyarországot és direkt ellene dolgozott, hogy elvegye álmainkat, tönkretegye jövőnket- mi ezt persze nem hagytuk, sőt!

Olyannyira éles a kontraszt, hogy még a ma Sorost szidó emberek jelentős részétől is lehet egykori nyilatkozatokat találni, amikben éppen neki hálálkodnak, sőt, Sorost védik a szélsőséges politikai erőktől. (És nem, az nem érv, hogy "óvodás is voltam kommunistaként", mert felnőtt, jogi és erkölcsi felelősséggel bíró állampolgárként elfogadni a pénzt nem ugyanaz, mint beleszületni egy akármilyen rendszerbe.)

A kulcskérdés tehát az, lehet-e határvonalat húzni? Ha nincs ilyen, akkor bizony könnyen megtörténhet, hogy már évtizedekkel ezelőtt is Soros gonosz tervét hajtotta végre mindenki, akit támogatott, s ami most történik, az színjáték. Gyanakodva kell hát néznünk az egykori Soros-ösztöndíjasokra, a Soros-által támogatott szervezetekre, pártokra, a Soros-féle CEU-n végzett összes diákra.

A megoldás nyilvánvaló és pofonegyszerű, ha a kormányzat komolyan veszi a saját kampányát: minden olyan pártnak tiltsák meg az indulást bármilyen magyarországi választáson, ami valaha Soros-féle pénzt kapott. Hasonló módon ne lehessen közszereplő senki, aki valaha Soros-ösztöndíjas volt, vagy Soros-pénzelte szervezet tagja volt akkor, amikor az pénzt kapott. És természetesen kizárnám a közéletből az összes olyan embert is, aki CEU diplomát szerzett.

Az ötletért természetesen semmit nem kérek, bátran használhatja a kormány vagy akármelyik párt, aki hajlandó ilyen törvényjavaslatot benyújtani. Hiszen nekem elsősorban az ország a fontos! És ha azt látom, hogy a parlamenti többség hajlandó végre lépni, akkor azzal bizonyítják, hogy nem csak szavakban, plakátok szintjék veszik fel a harcot a szerintük Soros által irányított bandával, ami rosszat akar az országnak, hanem ténylegesen is.

A másik lehetőség az, hogy senki nem fog ilyen törvényt megszavazni. Akkor pedig azt hiszem, nekem is minden jogom megvan bármit gondolni a Soros-ellenes plakátkampányról, meg az arra kitolt milliárdokról. Mert így üzengetni könnyű, tét nélkül, más pénzén, de sokkal izgalmasabb, ha az ember vállalja a felelősséget a saját egykori tetteiért, viselt dolgaiért.

Csak hát ehhez egy kis bátorság kellene, kurázsi. No meg őszinteség. Ennek pedig néha mintha híján lennénk. Éppen úgy, mint a józan észnek: az ifjú kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc beégése a Sorost-védő egykori Fidesz nyilatkozat kapcsán jelzi, hogy azért vannak bizonyos fehér foltok a tájékozottság terén. És ezek az emberek a televízióban, ország-világ előtt bizonyítják, mennyit érnek. Hát jó lenne, ha egyszer tényleg következménye lenne a döntéseknek és választásoknak.

Mert bárki bármit mond, Soros támogatását elfogadni nem csak ma számít döntésnek, az volt 25-30 éve is. Amivel felelősség jár, akár a pénz adományozója felé, akár a választók felé. És teljesen mindegy, mikor történt ez. Idézzük magát Kövér Lászlót: "kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna"? Hát lehet-e jó Soros-támogatásból rossz Soros-támogatás? Erre a kérdésre kéne választ adni, uraim!