A Clinton-tábornak először a saját háza táján kéne rendet tenni, aztán jöhetnek az oroszok.
Olvasom a sokadik nagyon komoly leleplezést arról, hogyan nyúlt bele az orosz titkosszolgálat az amerikai elnökválasztásba. Afelől természetesen nincsenek kétségeim, hogy a nagyhatalmak mindenféle háttérmunkát végeznek. Nyilván az amerikaiak is tesznek vesznek Putyin birodalmában, Kínában, meg mindenütt, csak hát ők a "jó fiúk", nekik ezt szabad. Az oroszokat sem kell félteni, védik az érdekeiket minden fronton. Szóval én nem akarom egyikről vagy másikról se azt mondani, sokkal különb és tisztességesebb.
Na de a bizonyítékok amiket most felhoznak a demokraták, engem nem győznek meg. Hogy több Twitter-üzenet szólt Clinton emailbotrányáról, mint Trump nőalázó beszólásáról? Hát a két ügy teljesen eltérő jellegű és súlyú, eleve almát hasonlítunk körtéhez.
Ráadásul, már bocsánat, mióta számít mindent eldöntő kérdésnek, mi megy a Twitteren? Mondok egy durvát: még Amerikában sem lóg mindenki a Twitteren! Sőt, mondok még keményebbet: gyanítom, pont az a vidéki, alacsonyabb képzettségű réteg, amit Trump-támogatónak mondanak, kevesebbet bújja a tweeteket, mint a Trump-ellenes hipszterek. Azaz ha befolyásolták is az üzeneteikkel az oroszok a Twittert, ezzel azokat nem biztos hogy elérték, akik Trumpra voksoltak. És mi van akkor, ha maguk a demokrata szimpatizánsok is gyanúsnak tartották az email-históriát? Ha úgy érezték, cikibb ügy ez, mint hogy valaki tahó módon beszél a nőkről?
És még mindig nem vagyok az egész hisztéria leggázabb részénél! Hogy ki az, aki bizonyítottan belenyúlt a választási folyamatba, azt már hónapok óta tudjuk: maguk a demokraták! Ők tettek meg mindent azért, nehogy Bernie Sanders legyen az elnökjelölt. Hillary Clintont akarták, meg is kapták, aztán most, amikor kiderült, mire mennek vele, szeretnének mindent az oroszokra kenni. Hát bocs, ez most nekem nem jön át: először ők maguk számoljanak el azzal, milyen aknamunkával akadályozták meg, hogy egyenlő feltételekkel induljanak a demokrata jelöltek.
Trump már csak a második lépcső volt. És lehet, hogy az oroszok is munkálkodtak, de az is kétségtelen, rengeteg véleményformáló amerikai újság, televízió, híresség tolta Clinton szekerét. Az nem számít, csak pár névtelen orosz titkosszolga kamu Twitter-profilja? Hát, érdekes.
Szerintem a megújulás és a szembenézés onnan indul, hogy az ember magában keresi, mi juttathatta Trumpot az elnöki székbe. Van gondolkodnivalója a demokratáknak, republikánusoknak, az elemzőknek, a médiamunkásoknak, mindenkinek. Nekünk is. Aztán beszélgethetünk az oroszokról is- de ha Clinton valóban meggyőző lett volna, Moszkvából nem akadályozhatták volna meg a győzelmét. Bármennyire fájdalmas, először ezt kell tudatosítani neki is, a támogatóinak is. És ebből kell tanulnia mindannak, akit a mostani eredmény megijesztett, elgondolkodtatott.