Kétes megítélésű figura lesz a kormányközeli konferencia sztárja Budapesten.
Hol vagytok most ti, jobbos erkölcscsőszök? Az Origo az utóbbi hónapokban folyamatosan próbálja a zaklatásos botrányhullám magyar szálait ráhúzni a "balliberális" oldalra, s nem csak a politikailag nem meghatározó elkövetőkre szálltak rá, de még azokra is, akik szerintük nem eléggé keményen ítélték el őket.
A "világhírű újságírónak" titulált Milo Yiannopoulos enyhén szólva sem nagyra becsült arca már a Trump-párti közéletnek se. Eleve nehéz igazi konzervatív ikonná kinevezni azt a nyíltan meleg fickót, aki például azzal szeret dicsekedni, leginkább fekete férfiakat szeret beengedni az ágyába. Ám emellett például ellenzi a melegek jogainak kiterjesztését is.
Kétségkívül sokak figyelmét felkeltő módon szeret provokatívan fogalmazni, és gyanítható, legalább annyian olvassák azok, akik gyűlölik, mint akik kedvelik. Ám az alt-right ifjú sztárja, Trump lelkes támogatója meglehetősen kínos ügybe keveredett, amikor előkerült két 2016-os felvétel, amiken arról beszél, teljesen normális is lehet, ha egy 13 éves fiú szexuális kapcsolatot létesít egy felnőtt férfival vagy nővel, azaz az általános beleegyezési korhatár nem igaz mindenkire.
Ez a felfogás pedig még az ő táborában is kiverte a biztosítékot, mert a pedofília relativizálása minden normális közösségben túl sok. Jött is rögvest Milo mentegetőzése: közleményében hivatkozott melegségére, sajátos, provokatív brit humorára, no meg arra is, hogy őt magát is szexuálisan zaklatták tizenévesen. Ez utóbbi állítás, amit semmivel nem bizonyított, akkor sem igazolja a mondatait, ha igaz. Sőt, éppen hogy azt üzeni, igenis egy 13 éves gyerekkel szemben kezdeményezni bármit nagyon messze van az egyenrangú kapcsolattól, mert annyira kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Szóval a "híres újságírót" még a Breitbarttól is elküldték, ami Trump igazi szellemi bázisának számít. Béna bocsánatkérését még komolytalanabbá tette az a 2015-ös videó, amiben azt fejtegeti, a gyerekmolesztálás nem akkora ügy, egyébként is utólag, évekkel később előállni ilyen dolgokkal csak nyafogás.
Ha viszont az Origo kivételesen valahogy elfeledkezett arról, hogy bemutassa Milo karrierjének ezen kevésbé dicső állomásait, nyilván csak véletlenül, én kötelességemnek érzem, hogy kiegészítsem a bemutatását. A neve még eladja őt, bár botrányok kísérik fellépéseit sokfelé, ugyanis vannak, akik nem kérnek ebből a fajta "konzervatív értékrendből".
Majd meglátjuk, a mi keresztény-nemzeti elitünk mekkora szeretettel fogadja őt, és milyen visszhangja lesz az Európa jövőjéről szóló értekezésének. A konferencián szintén felszólaló Deutsch Tamás és Szíjjártó Péter majd nyilván mesél a benyomásairól. Valami azt súgja, Milo legalább olyan jó színész, mint amennyire eredményes provokatőr, és a csinos fellépti díj fejében azt fogja mondani, amit a szervezők elvárnak tőle.
Csak azok a fránya, régi balhék ne lennének, amik miatt most kicsit kellemetlenül érzi magát az a maroknyi elvhű jobbos, aki esetleg őszintén hitte, csak a balliberális oldalon akarják relativizálni a zaklatást, a gyerekmolesztálást. Bár lehet, hogy én aggódom túl a dolgot, és ilyen gerinces, őszinte, megvehetetlen és bátor közszereplő az ún. konzervatív oldalon már nem is létezik...