Az év vicce a momentumosokat valami erőszakos militáns bandának beállítani.
Nézem a képeket a Momemntum Mozgalom vezetőiről. Most komolyan, bárki azt várja, hogy megijedjek a sörösüveg-vállú Fekete-Győr András láttán? Vagy rémisszen meg, amikor Hajnal Miklós, netán Orosz Anna feltűnik egy sötét sikátorban mellettem?
Ne vicceljünk már, ezektől a jól nevelt fiataloktól nem kell azt várni, hogy egyszer csak törni-zúzni kezdenek, és beverik pár ember képét. Én tudom jól, hogy időnként van igény ilyen jellegű elszámoltatásra, sőt, közszereplőktől is hallani ilyet (lásd a vérükön-taknyukon kirángatott civilekkel való fenyegetőzést), de összességében nálunk még egy elcsattanó pofon is nagyon durva dolog lenne.
És mindez természetesen inkább jó, nem kell, hogy a magyar politikai élet természetes velejárója legyen a fizikális erőszak. Van annak problémája így is éppen elegendő, megvagyunk harc nélkül. S azt gondolom, a Momentum egyébként sem az a társulat, aminek a szimpatizánsai erődemonstrációt várnának.
A Lenin-fiúk emlegetése teljes tévút. Óriási mázli, hogy a hiányos történelmi ismeretek miatt az emberek jelentős részének már fogalma sincs arról, kik voltak a Lenin-fiúk és mit csináltak. Szamuely Tibor vagy Cserny József neve senkinek nem mond semmit, szép lassan az emlékezet szemétdombjára kerültek és ez nekem olyan nagyon nem fáj. Így aztán aligha gondolják azt az emberek, hogy a momentumosok mostantól pisztollyal lövöldözik le a nekik nem tetszik ellenfeleiket a nyílt utcán, csak azért, mert próbálják őket a vörösterror arcaival kapcsolatba hozni.
Aki látta a videót arról, ahogy "betörtek" az Origo szerkesztőségébe, és néhány béna kérdést feltettek az újságírónak, az aligha retten meg a Momentumosok agressziójától. Amit csináltak, abban nem volt semmi félelmetes, sokkal inkább idétlen volt az egész performansz.
Ha baj volt vele, akkor inkább az, mennyire nem volt értelme: senkit nem szembesítettek semmivel, nem volt vezérvonala az egész találkozásnak, nem demonstráltak intellektuális vagy erkölcsi fölényt. Odament pár srác, tébláboltak, váltottak pár szót, hazamentek. Ettől aztán egyetlen újságíró vagy szerkesztőség sem szégyelli össze magát... Ennél még Bayer Zsolt is jóval okosabb és vagányabb volt, amikor kávézni hívta az ellenkező nézeteket vallókat- és egy asztalhoz is ültek.
A gondom pont az, hogy nem hogy ijesztőek, inkább megmosolygtatóak ilyenkor a "forradalmárok". Lehet erőt demonstrálni halk, de megfontolt szavakkal is! Nem csak izmokban, szellemi képességekben is lehet bizonyítani a fölényt! És ha a Momentum akar valamit elérni a jövőben, tanul abból, mennyire rosszul sülhet el egy ilyen ötlet, ha nincs kidolgozva.
Nem azért, mert Lenin-fiúknak titulálják őket- ez azoknak szól, akik eleve nem szeretik őket, a szemükben ettől már nem lesznek rosszabbak, hiszen eddig is Soros-bérencként, terroristabarátként, úrigyerekként, tolvajként próbálták őket beállítani. A szimpatizánsok csalódása a nagyobb gond, akik az olimpiás aláírásgyűjtés komoly sikere után azt hitték, lehet valami ebből a pártból. Egy ballépés még nem a világ: de ha jönnek újabbak, pont olyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy felbukkantak.
Attól pedig az isten óvjon minket, hogy ha megbuknak az újgenerációs mozgalmak, megint Gyurcsány vagy az MSZP régi motorosai jelentsék az egyetlen reményt a kormány leváltására...