Személyes közügyek

blogavatar

Nem tudok nem tudomást venni arról, ami körülvesz.

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Burka helyett bikini

Kirekesztőnek bélyegezték a német Afd párt plakátkampányát.

A németországi választások nagy esélyese a CDU, azaz több mint valószínű, hogy Angela Merkel marad a kancellár. Ez részben azért elárul valamit arról, hogy az általa követett politika, a menekültek befogadásával együtt, egyáltalán nem olyan elutasított, mint azt mifelénk szeretnék elhitetni.

Persze mennyi olyan dolog van még, amiről meggyőznének minket a hivatásos riogatók! Ha rájuk hallgatnánk, akkor Németországnak még a környékét is elkerülnénk, hiszen minden sarkon migránsbandák leselkednek az ártatlanokra- aki viszont az utóbbi egy évben eltöltött pár napot náluk, abban egészen más kép rajzolódhatott ki. (Egészen ironikus, hogy a migránstémát folyamatosan címlapon tartó origón pár napja olyan útibeszámoló jelent meg, ami lelkendezve írt Berlinről, mint az egyik legélhetőbb európai városról.) 

Szóval Németország köszöni szépen, de egyelőre jól van. Ám, ahogy a világon mindenütt, úgy náluk is vannak problémák, kihívások. Egy sokmilliós országban nyilvánvalóan vannak feszültségek ezer szempontból, és igen, választ kell arra a kérdésre is adni, mi legyen a muszlim vallásúak növekvő táborával.

Az Afd (Alternative für Deutschland) bevándorlásellenes felfogásának is komoly támogatása van, akár a harmadik legnagyobb erővé is válhat a parlamentben, és ez pedig azt mutatja, hiába van a többség Merkel mellett, sokaknak van elege abból, ahogy a német társadalom megváltozik. Az Afd kampánya, ami arról szól, hogy nem kérnek a burkából, mert nekik a bikini tetszik, és a muszlim nehezen egyeztethető össze a németek disznóhúsra alapuló gasztronómiai hagyományaival, kissé provokatív, de emiatt lefasisztázni őket enyhén szólva is túlzás.

A történet ugyanis az én olvasatomban arról szól, hogy a németek azt szeretnék, ha odahaza úgy éljék az életüket, ahogy nekik tetszik. Náluk nem hogy a bikinis fürdőzésnek, de a naturizmusnak is igen komoly hagyományai vannak, és ezen nem akarnak változtatni azért, mert pár "újnémet" vallási okokból tiltakozik ellene. Ne legyen olyan, hogy egy gyereket nem engednek úszóleckékre, mert a fürdőruha erkölcstelen, és ne azok alkalmazkodjanak mások étkezési szokásaihoz egy német étteremben, akik a kolbászhoz ragaszkodnak, hanem azok, akik egy új országra akarják a saját kultúrájukat ráerőltetni.

És ezen nem kell túlgondolni semmit. A saját otthonában, a saját közegükben mindenki olyan étkezési és öltözködései szokásokat tart, amilyeneket akar. De az ország hatályos törvényei mások. Emlékezhetünk a történetre, ahol az arcát fel nem fedő, Tunéziából érkező utast Brüsszelben visszafordították, azt mondták, így nem léphet be az országba. Odahaza lehet nyugodtan nikábot viselni, semmi akadálya. 

A vallás és az ország hatályos törvényeinek összeütközése egyébként sem európai sztori: Izraelben például az alkotmánybíróság mondta ki, hogy jogellenes az ultraortodox zsidók felmentése a katonai szolgálat alól. Az, hogy valaki tiszeletreméltó módon a Tórát tanulmányozza egész életében, nem jelenti azt, hogy kivonhatja magát azon törvények alól, amik mindenki másra vonatkoznak. Hiszen a katonaság őket is védi, Izrael állam az otthonuk, ahol minden lehetőséget megkapnak vallásuk gyakorlására.

Szóval mielőtt a bikini-burkini téma miatt egyből fasizmust kiáltunk, inkább lássuk azt, hogy itt arról van szó, a nagyon szekuláris európai társadalmakban sokan követelik azt, hogy a vallás ne lehessen törvényeket felülíró érv. Ugyanígy lenne tiltakozás, ha a katolikus egyház állna elő képtelen tervekkel, beleszólva az emberek életébe- itthon is felháborodás követte, amikor valami püspök bűnösnek nevezte a lombikprogramban résztvevőket. 

Az, hogy az Afd a muszlim-témát állítja a középpontba, természetes, hiszen Németországban elsősorban erről van vita. Meglehet, hogy a párttal sok-sok gond van, hogy úgy egyébként kirekesztők- én ezt innen megítélni nem tudom. De nekem azzal nagy bajom önmagával nincs, amíg az üzenet értelmezhető úgy, hogy a saját kultúrájukhoz ragaszkodnak, és elvárják, az alkalmazkodjon, aki velük akar élni, nem pedig fordítva.

Hogy aztán hosszú távon mi lesz ebből, azt persze még senki nem tudja. A szélsőség veszélyes, bármilyen oldali. Ám ha valaki azt mondja, hogy ma Németországban csak az Afd-féle szélsőség van jelen, és mondjuk muszlim nincs, az hazudik. Ha nem lenne, ilyen pártokkal egy szavazatot sem lehetne szerezni. Biztos vagyok benne, hogy már rövid távon is elmozdulnak a nagy pártok az Afd-féle felfogás irányába, és akkor dől majd el, hogy reagálnak erre a németek és a velük élő kisebbségiek, hogy ki ragaszkodik a bikinihez és ki a burkához, és melyiket fogják tiltani, tűrni vagy támogatni.

Tovább

A fagyi visszanyal

A mobilgátért küzdők zsidózós posztja még Tarlósnak is sok volt, jöhet a népszavazás a Római-part sorsáról.

Kicsit elfajult a vita a Római-part árvízvédelméről. A mobilgátas megoldás védené az összes ingatlant, de jelentősen megváltoztatná a mostani vadregényes partszakaszt. A Nánási úton levő gát magasítása is fakivágással járna, s természetesen az ezen túl levő ingatlanokat nem védené semmi a víztől.

Szerintem mag a Duna a legnagyobb baj: le kellene betonozni az egész medret, aztán a víz menjen amerre akar, csak Budapestet hagyja békén. Az a gond, hogy a mai hisztérikus hangulatban még egy ilyen ötlet mellé is találnék támogatókat. Pedig tudomásul kell venni, egy városnak a folyóparti fekvés egyszerre áldás és átok, s ez mindig is így volt.

Nem nehéz rájönni, mi a gond. Egyszerűen elvesztettük a normális kapcsolatot a természettel: a folyóban sok a víz, és ha olyanok a körülmények, még több van belőle. Ezt nevezik árvíznek. Ezt elég régóta tudjuk. De csak mi, okos, modern emberek gondoljuk úgy, hogy mégis remek ötlet olyan területre építkezni, amit időnként elönt a víz. És mi hisszük azt, ennek a megoldása az, ha ideiglenesen betonfalak közé szorítjuk a folyót.

Sajnos mindig lehet több víz, a természet nem nagyon igazodik a mi korlátainkhoz. Ha túl sokat akarunk meghódítani, nem nyerünk, hanem vesztünk. A kivágott esőerdőkkel romboljuk a Föld tüdejét, a kiirtott mangrovék nem állják útját a szökőárnak, a szűk mederbe szorított folyók tragédiát okoznak.

Sajnálom azt a néhány ott lakót, aki évtizedekkel ezelőtt kapott engedélyt házépítésre a nem védett területen, de a társasüdülőnek álcázott lakóparkokban élők pontosan tudták, hol vesznek lakást. Nem az önkormányzatot meg a mobilgát ellenzőit kell szidni, hanem magukat, amikor szóba kerül, hogy időnként nem a postás kopog, hanem a Duna. És hogy tudták, mivel jár az itt élés, nyilvánvaló lehetett akkor, amikor a szerződés szerint nem lakást, hanem üdülőt vettek.

Mégis, tudjuk jól, hogy vannak olyan lobbiérdekek, amik a mobilgátasak oldalára billentették a mérleg nyelvét. Megszavazták ezt a verziót, hiszen iszonyú fontos közérdek a milliárdos árvízvédelem azok számára, akik tudva tudván építkeztek a Duna által rendszeresen elöntött részre. Nyilván ha sátrat verek a Hungária-körúton, majd elterelik az utat, nehogy nekem is bajom essen.

És amikor minden érvet lesöpörtek Tarlósék, amikor a több ezres tüntetésekre legyintettek, amikor már kezdődött volna a mobilgát felhúzása, akkor sikerült lábon lőni magukat egy kis ízléses zsidózással.

Mert ez a szöveg az. Teljes mértékben vállalhatatlan, semmiféle magyarázkodással nem tehető jóvá. Ami a legszebb, még csak nem is akarják szégyenkezve levenni a borzalmas helyesírási hibákkal tarkított szöveget. Gettóznak, náci fáklyás felvonulások videóit teszik közzé. Egyszerűen elképesztő dolog volt ebbe a témába a zsidóság belekeverése.

Főleg azért, mert mit tegyen az olyan ember, mint e sorok írója, aki nem zsidó, de ott volt az egyik demonstráción? Vagy egy olyan zsidó értelmiségi, aki egyébként a mobilgátat pártolja? Hogy lehetne ezzel az állásponttal bárkinek azonosulni? Ha azokat a bizonyos megnevezett értelmiségieket azzal vádolnák, hogy korruptak, ostobák, tudatlanok vagy gonoszak akkor arról lehet vitázni, de a zsidóságuk mint olyan semmiféle módon nem releváns. A gettó emlegetése pedig szimplán gusztustalan.

Nehezen hinné az ember, hogy van, ami még Tarlós Istvánnál is kiveri a biztosítékot. Hát, nagyon úgy fest, ez már neki is sok volt. Azt kell mondjam, korrekt módon, a maga sajátos stílusában utasította vissza ezt a hangnemet. Az eddig elutasított népszavazás kilátásba helyezése két célt szolgálhat: egyrészt büntetés, mert sejthető az eredmény, másrészt utána moshatja kezeit, hogy nem ő döntött. 

A nagy trükk persze az, hogy összbudapesti népszavazásról beszél, és nyilván a zugligeti, pestszentlőrinci, gazdagréti lakosokat kevésbé mozgatja meg a téma, mint a Csillaghegyen élőket. Ha a népszavazás nem eredményes, Tarlós széttárja a kezét, és azt mondja, én megkérdeztem az embereket, őket nem érdekelte a szavazás, akkor a döntés visszapottyan az ölembe. (Hasonló módon ő lesz a demokrata jófej, ha a közgyűlés nem szavazza meg a népszavazás ötletét vagy a Kúria dobja vissza. Okos.)

Szóval a mozgósítás kulcskérdés lesz, és az ilyen zsidózós posztok pontosan megfelelnek arra, hogy felpiszkálják az embereket. Azaz nem venném én biztosra, hogy nem lesz érvényes a népszavazás- az olimpiás aláírásgyűjtésen is csak mosolyogtak Tarlósék, lehet itt még újabb csalódás.

Persze a végén csak az számít, melyik oldal győz, ha eredményes lesz a népszavazás. Benne van a pakliban, hogy az emberek nem jól döntenek. Ám ez része a demokráciának. Nem csak az emlegetett 70 hektáron élőknek vannak jogai, hanem a többieknek is. Tudom, a harmincas években gördülékenyebben mentek ezek a dolgok, de hol vannak már a régi szép idők!...

Manapság mindenki beleszólhat mindenbe. És én örülök ennek- feltéve, hogy igyekszünk tájékozódni és felelős döntést hozni. Ja, és ha hiszti nélkül képesek vagyunk elfogadni, ha egy demokratikus szavazáson esetleg a másik oldal győz...

Tovább

A Lidl keresztje

Félelmetes hülyeség egy látképről leretusálni a keresztet, és erre semmiféle kereskedelmi megfontolás nem mentség.

Nyilván és azonnal keresztényüldözést kiáltanak azok, akiket felháborított,  hogy a német Lidl áruházban forgalmazott "görög" termékek egységes képi világú csomagolásán Santorini egyik templomáról lekapták a képszerkesztők a keresztet. Vannak, akik ennél is tovább mennek, mert a szélsőséges iszlámnak tett gesztusról beszélnek.

Azért igazítsuk ki a dolgokat! A Lidl Európában jól ismert áruházlánc, és az öreg kontinensen a magukat vallásosnak valló emberek aránya folyamatosan zuhan, pár országot kivéve. Nálunk is fogynak a keresztények, főleg a fiatalok körében találni nagyon kevés katolikust vagy reformátust. 

Egyébként ez egy kifejezetten érdekes téma. Angliában többségben vannak azok már, akik nem tartják magukat vallásosnak, a fiatalabbak esetén többszöres a vallástalanok száma a vallásosoknak. Pont ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés ott is, miért van annyi oktatási intézménye az anglikán egyháznak, hogy szólhat bele annyi mindenbe az egyház, aminek így fogynak a hívei? 

Tudom, most nálunk kormányzati politika a keresztény értékrend sulykolása, de nyugodtan szét lehetne nézni a kormány háza táján, ugyan mennyi tényleg őszintén hívő ember lehet közöttük, és hányan játszanak szerepet? Most épp élvezi a pár kiemelt egyház a támogatásokat, de a tendenciákkal szembemenni nem lehet, hamarosan úgyis eljön az ideje annak, hogy teljesen háttérbe szorulnak, marginalizálódnak. És erről nem valami külső erő tehet, maga a katolikus egyház is alig tud új papokat felszentelni, ami sokat elmond arról, micsoda válságban vannak.

Az, hogy az emberek nem hisznek Istenben és nem járnak templomba, nem jelenti automatikusan azt, hogy ne követnének szabályokat. Izland például erősen vallástalan ország, de nem hinném, hogy ettől elszabadulna ott a pokol- bezzeg arab országokban akadnak 98-99 százalékban vallásos népességek, aztán... A régi szabályok erősen módosulnak, ma már aligha kötelező kost áldozni az ünnepnapokon, például.

A kitérő lényege az, hogy nagyon hamis állítás az, amikor a kereszteltüntetést kizárólag a muszlimoknak szóló gesztusnak tartanak. Az a helyzet, hogy a nem vallásos népesség sem feltétlenül akar vallási jelképekkel teleszórt dolgokat látni az élet sok területén.

A Lidl félelmetes hülyesége viszont azt sugallja, hogy egy görög egytálétel csomagolása is fel tud háborítani. Meglehet, hogy még voltak is fókuszcsoportos vizsgálatok, ahol ez kifogásként jelent meg. De nagyon más keresztekkel vagy félholddal teleszórni egy egészen másról szóló terméket, és más amikor a valóságot hamisítjuk meg.

Ugyanis az, hogy valaki nem katolikus, muzulmán vagy buddhista, nem jelenti azt, hogy őrjöngve zúz szét minden oltárt, minden templomot, minden vallásos témájú festményt. Egy normális ateista tökéletesen a helyén tudja kezelni a pár száz éve született alkotásokat, és nem várja el, hogy az ő egyéni ízlése miatt vegyék le a keresztet egy templomról. Aki annyira gyűlöli a vallást, nem nézegeti ezeket, slussz. Santorini látképe így, a templommal és a kereszttel teljes, és ezt minden értelmes ember megérti, elfogadja, vallásosságtól függetlenül.

A túlzott óvatosság azért beteges, mert minden sérthet valakit. A kék szín is lehet zavaró, meg eleve az, hogy valamit görögként reklámozunk. Ha pedig van benne hús, akkor gyújtsa fel az azt áruló áruházat egy vegetáriánus kommandó? Ha behódolunk a túlzott korrektség hisztériájának, a végén nem marad semmi, amiről beszélni lehetne. És ezzel aztán azok is vesztenek, akik nagyon küzdenek érte. 

Ugyanazok, akik arról papolnak, hogy fogadjuk el a másságot, a sokszínűséget, meg akarják mondani, mi az, ami nem fér bele a sokszínűségbe. Pedig ez nem egyirányú utca. Ha kötelező elfogadni a melegeket, akkor fogadják el azokat is, akik akármilyen megfontolásból nem kedvelik őket. Természetesen az erőszak nem tolerálható, de ha valaki azt mondja, ő nem akar melegekről készült tévéműsort nézni, vagy nem csinál tortát melegházasságra, hadd legyen már az ő választása.

Szóval akit zavar a kereszt annak a templomnak a tetején és ettől még a falat is megkeseredik a szájában, tegye szépen vissza a polcra a terméket és vegyen magának mást. Biztos vagyok benne, hogy ahányan most gyűlölettel támadnak a Lidlre, annyian támogatják is a retusálást, mert így vallássemleges cuccokat árul és ez örömmel tölti el a kis politikailag korrekt szívüket. Nekem meg szélsőség ez is, az is, és attól megy el az étvágyam, ha olyan beteg világban élünk, ahol ilyen idióta dolgokról kell vitáznunk.

Tovább

Kvótaviharban

Az Európai Bíróság Magyarország ellen ítélt, elvileg jönnie kellene az 1294 menekültnek.

A kvótaügy a magyar kormány egyik legfontosabb témája, aminek kapcsán lehet szidni Brüsszelt, Sorost, a civileket, az ellenzéket, meg bárkit aki szembe jön. Ha őszintén szembenézünk a jelenlegi (hangsúlyozom, jelenlegi!) helyzettel, az a valamivel több, mint ezer menekült (vagy migráns, nevezheti őket mindenki ahogy akarja), semmiféle súlyt nem képvisel. 

Nem teszi tönkre országunk fantasztikus kultúráját ha átmenetileg mi fogadjuk be őket, nem kiáltják ki a sariát és nem lesz Budapesten iszlám kalifátus. Nem fog elszabadulni a bűnőzés, és nem fogják elvenni a nyugdíjasok pénzét miattuk. A jövő már érdekesebb kérdés, és nem csak magyar, hanem összeurópai szemüvegen át nézve: merre tart a kontinens? Mekkora feszültséget okozhat a muszlim kisebbség egyre nagyobb számaránya? 

Válaszokat adni nem egyszerű. Ám az viszont látszik, hogy a különböző fórumokon megszólaló emberek egy része olyan együgyűen áll a kérdéshez, hogy az elképesztő. Amikor szóba hozzák a 18,000 letepeledési kötvényest, arra az a válasz, hogy "ők gazdagok", és egyébként is főleg kínaiak, tehát "nem terroristák". Ráadásul ők "sokat fizettek".

Kezdjük a végén! Ők letelepedési kötvényt vettek, amit visszavásárol tőlük az állam, és a tranzakció haszna a gondosan szelektált bonyolító cégeknél landol- ettől senkinek nem lesz több nyugdíja. Az, hogy gazdag valaki, nem tudom, mennyiben érv, hiszen pénzes arab sejkekről is tudni, akik terroristákat pénzelnek. (Maga Soros is dúsgazdag, hoppá, akkor vele sincs probléma?) És hogy mi a baj a kínaiakkal? Nos, a kormányzati kommunikáció szerint a migrációval az a gond, hogy teljesen eltérő kultúrájú emberek özönlenének Európába- hát bocs, a kínai nyelv és életfelfogás sem sokkal hasonlóbb a magyarhoz, mint az arab.

Látható, az emberek jelentős része nem gondolkodik. Nem is tudnak értelmes módon gondolkodni a kvótatémáról, és én elképedek azon, hogy például a 888-on minden gond nélkül mehetnek a cigányozó, zsidózó kommentek. 

Mindenféle ökörséget vizionálnak. Olvastam például olyat, hogy ki kell lépni az EU-ból, és egy közös, szupersikeres Közép-Európai Uniót kell létrehozni. Nyilván ebben partnerek lesznek Magyarország hagyományosan legjobb barátai, a szlovákok meg a románok. Volt aki már arra is rájött, miből gazdagszik meg az ország: 

A bányák, hát persze. Meg a hónunk alá nyúló oroszok. Ha nem látom, nem hiszem el, hogy ma, Magyarországon van ember, aki nem érti meg és nem fogja fel, mit jelent számunkra az Európai Unió. Ami persze baromira nem hibátlan. Például nagyon örülnék, ha már ilyen iszonyúan felduzzasztott bürokráciát fizetünk, ha egy kissé komolyabb ellenőrzésen esnének át a kifizetések. Úgy folynak az euromilliárdok át a rendszeren, hogy alig látni ennek hasznát. És sajnos ez Magyarországra is jellemző.

Szóval nekem is lennének ötleteim, hogyan lehet megreformálni az Uniót. De számomra alap: "Brüsszel" nem ellenség. Brüsszel mi (is) vagyunk. Egy közösség, amihez tartozás jogokkal ÉS kötelezettségekkel jár. Akár azzal is, hogy kivesszük a részünket a menekültválság kezeléséből. 

Addig örüljünk, amíg 1294 emberről van szó, Meg kell jegyezni, a menekültek áradata egyfajta figyelmeztetés, ami egész Európát cselekvésre sarkallja, hatékonyabb határellenőrzésre, az elmaradó régiók támogatására, az integráció lehetőségeinek átgondolására. Annyi ember nem érkezett, hogy holnaptól kárpát-medencei arab köztársaságot kiáltsanak ki, de annyian azért igen, hogy egy picit elinduljon a közös gondolkodás. Befogadásról is és az európai közösség működéséről is. 

A ciki az, hogy ezt leegyszerűsítő ostobasággal nem lehet kezelni- akár kormányról, akár kommentelőről van szó. Ideje lenne felfogni ezt.

Tovább

A 106 éves menekült

Már Svédország sem a régi: hazatoloncolnák a szép kort megélt menekültet.

Furcsa világban élünk. Az, hogy menekültek kerekednek fel a világ minden sarkából azért, hogy jobb helyre jussanak, nem új jelenség, az viszont igen, hogy ekkora figyelem irányul erre. Mindenki megtalálja a kapaszkodóit és érveit, akár ellenzi, akár támogatja a migrációt- néha ugyanabban a történetben.

Bibikhal Uzbek sztorija is ilyen. Az Afganisztánból származó asszonyt 105 éves(!) korában vitte magával hazájából fia és unokája, akik a hosszú és veszélyes úton állítólag vállukon vitték. Horvátország majd Németország érintésével jutottak el Svédországba, s akkortájt a menekültek nyomorult sorsát kihangsúlyozó kommentárok afféle happy endként értelmezték azt, hogy végre jó helyen vannak.

Mások szerint lehet, hogy embertelenek a körülmények Afganisztánban, de azért az sem biztosan jó ötlet, hogy kontinenseken rángatnak keresztül egy ilyen idős asszonyt. Pláne úgy, hogy semmi sem garantált: az, hogy valaki eljut mondjuk Svédországba, nem jelent azonnal letepeledési lehetőséget, segélyt, megélhetést és nyugat-európai életszínvonalat.

Mint a példa bizonyítja, a svéd hatóságok sem úgy gondolják, pusztán a kor minden alól felmentést ad. Az egész családnak vissza kell térnie Afganisztánba a határozat szerint, és persze egyből be is indult a tiltakozás a döntés embertelensége miatt. A családtagok panaszkodnak, szerintük egykori lakóhelyük egyáltalán nem biztonságos, és eleve, a 106 éves menekült nem élné túl a visszautat. Persze akkor felmerül a kérdés: ugyanez nem járt a fejükben amikor elindultak vele Svédországba?

A svéd közvélemény szerintem bizonyára megosztott. Van egy hangos réteg, aki tiltakozik, hiszen az emberiesség mégiscsak fontos dolog, és erre ott oda is figyelnek. De a nyakamat teszem rá, sokan vannak vele úgy, hogy nem igazán támogatják olyan menekültek letelepedését, akik a nagymamára hivatkozva akarnak az országukban maradni. Tetszik vagy sem, bele lehet unni a nagy toleranciába is. Addig könnyű toleránsnak lenni, amíg a bevándorlók be tudnak és akarnak illeszkedni, de ha úgy fest, csak kihasználják a jóléti államot, akkor villámgyorsan ellenük fordulhat a hangulat.

Különösnek hangozhat, de az országba beengedett, beilleszkedett  menekültek számára pont az a jobb, ha a svéd polgárok azt látják, a hatóságok képesek döntést hozni arról, ki maradhat és kinek kell mennie. Nincs konrollálatlan menekültáradat, köztük mindenféle gyanús alakokkal, ne lehessen olyasmikre hivatkozni, amiknek a menekültséghez semmi köze nincs. A világnak mindenfelé vannak kevéssé biztonságos pontjai, ha én lakcímet szerzek Pesten egy rosszhírű negyedben és magammal viszem a 180 éves nagyit, lehet svéd állampolgár? 

Meg vagyok győződve róla, hogy a kérelmet elbíráló svédek tisztában voltak vele, a döntés ellen lehet tiltakozás, így ennek megfelelően alaposan vizsgálódtak. El kell fogadni, minden ország belügye, kit enbed be és kit nem. Eleve a szokásos kérdés felmerül: a menekült tulajdonképpen miért érkezik? Jön, gyorsan jó ellátást akar, támogatást és állampolgárságot? Netán csak átmenetileg van messze a hazájától, mert ha jobbra fordul a világ, hazamenne? 

A kettő ugyanis nagyon nem ugyanaz. Mindenki arról beszél, ott háború van, embertelenek a körülmények. De valóban fel vannak készülve arra, hogy visszamenjenek vagy sem? Van-e rá szándékuk? Ha nincs, akkor mindenképpen fognak találni egy jó indokot arra, miért van joguk Svédországban vagy máshol maradni- akár egy 106 éves nagymamát. 

Na de akkor mi lesz, ha az elvileg beteg asszonyt elhelyezik egy intézményben és a családtagokat kiteszik az országból? Azt hiszem, akkor fog igazán kiderülni, tulajdonképpen kinek mi a szándéka ebben a furcsa történetben.

Tovább